Neuropsychopharmacologia Hungarica

2016. március, XVIII. évfolyam, 1. szám [translated version]

Eredeti közlemény

Az életminőség és a munkaképesség alakulása fázisprofilaktikus lamotriginkezelés során bipoláris betegekben: 6 hónapos, prospektív, obszervációs vizsgálat

Gonda Xénia1,2,3, Kálmán János4, Döme Péter1,2 és Rihmer Zoltán1,2


1 Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Budapest
2 Szuicid Prevenciós és Kutató Laboratórium, Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Budapest
3 Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet, Budapest
4 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Pszichiátriai Klinika, Szeged

 


Háttér: A bipoláris zavar élethossziglan tartó betegség, melynek kezelése egész életen át tart. Ezért rendkívül fontos, hogy a teljes remisszió mellett a sikeres kezelés során helyreálljon a beteg életminősége és munkaképessége is. Jelen prospektív, obszervációs, beavatkozással nem járó, 6 hónapig tartó, multicentrikus, ambuláns körülmények között végzett vizsgálat során lamotriginkezelés hatását vizsgáltuk bipoláris betegek életminőségére és munkaképességére. Módszer: A vizsgálatban 969 járóbeteg vett részt, akik korábban lamotriginkezelésben nem részesültek. A betegek túlnyomó része bipoláris zavarban szenvedett (mindössze 8 beteg diagnózisa volt szkizoaffektív zavar). A kutatás elrendezését tekintve egy prospektív, obszervációs vizsgálat volt. Az obszerváció minden beteg esetében 6 hónapig tartott. Az adatok felvételére a lamotriginterápia indításakor (vizit 1), majd ezt követően az 1., 2., 3. és 6. hónapban került sor. A betegek állapotát a Clinical Global Impression-Severity (CGI-S), illetve a Clinical Global Impression-Improvement (CGI-I) skálák segítségével követtük. A munkaképesség változását a Social Adjustment Scale (SAS) segítségével becsültük meg. Az életminőséget és az élettel való megelégedettséget a Quality of Life Enjoyment and Satisfaction Questionnaire (Q-LES-Q) skála segítségével rögzítettük. Eredmények: A SAS skála értéke a vizsgálat során folyamatos csökkenést mutatott a munkaképesség javulását tükrözve. A változás az egyes CGI-S kiindulási érték alapján képzett csoportokban is hasonlóan alakult. A Q-LES-Q nyers összesített érték átlaga a vizsgálat során folyamatos emelkedést mutatott, vagyis a betegek életminősége a vizsgálat során folyamatosan javult és az élettel való megelégedettségük növekedett. A kiindulási CGI-S értékek alapján képzett csoportokban a Q-LES-Q nyersértékek változása hasonlóan alakult. Konklúzió: Eredményeink alapján bipoláris és szkizoaffektív betegek esetében az ambuláns körülmények között alkalmazott hat hónapos lamotriginkezelés során folyamatosan javult az életminőség és a munkaképesség, így a lamotriginterápia e betegekben lehetőséget teremtett a teljes funkcionális remisszió elérésére és az életminőség helyreállítására.

(Neuropsychopharmacol Hung 2016; 18(1): 057–067)

Kulcsszavak: bipoláris zavar, lamotrigin, életminőség, munkaképesség

 

Original paper

Changes in quality of life and work function during phase prophylactic lamotrigine treatment in bipolar patients: 6 month, prospective, observational study

Xenia Gonda1,2,3, Janos Kalman4, Peter Dome1,2 and Zoltan Rihmer1,2


 

1 Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Budapest, Hungary
2 Szuicid Prevenciós és Kutató Laboratórium, Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Budapest,
Hungary
3 Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet, Budapest,
Hungary
4
Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Pszichiátriai Klinika, Szeged,
Hungary


Bipolar disorder is a lifelong illness requiring lifelong pharmacotherapy. Therefore besides symptomatic remission, achievement of full work-related functioning and restoration of quality of life is a priority during successful treatment. The present prospective, observational, non-intervention study focused on investigating the effect of lamotrigine therapy on the quality of life and work-related function of bipolar patients in outpatient care. Methods: 969 bipolar or schizoaffective outpatients participated in the study who previously did not receive lamotrigine therapy. Our present phase-prophylactic study was a prospective, observational, non-intervention study with a six-month follow-up. Evaluations took place at baseline and at months 1, 2, 3 and 6. Patients were followed with a Clinical Global Impression-Severity (CGI-S) and Clinical Global Impression-Improvement (CGI-I). Changes in work-related function was evaluated using Social Adjustment Scale (SAS), while quality of life was assessed with the Quality of Life Enjoyment and Satisfaction Questionnaire (Q-LES-Q) scale. Results: SAS scoreds showed a consistent decrease in the overall sample and in all CGI-S initial groups reflecting the improvement of work-related function during the six months of the follow-up. Q-LES-Q values in the whole sample and in all initial CGI-S groups showed a steady increase indicating a continuous increase in quality of life during the study. Conclusion: Our results indicate that during long-term prophylactic lamotrigine therapy the work function and quality of life of bipolar patients shows a significant improvement, therefore lamotrigine provides a possibility for full functional remission and restoration of quality of life.

(Neuropsychopharmacol Hung 2016; 18(1): 057–067)

Keywords: bipolar disorder, lamotrigine, work function, quality of life