Neuropsychopharmacologia Hungarica

2017. június, XIX. évfolyam, 2. szám [translated version]

Eredeti közlemény

Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról 2015 (OLAAP 2015) reprezentatív lakossági felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői

Paksi Borbála1, Demetrovics Zsolt2, Magi Anna2,3 és Felvinczi Katalin2


1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest
2 Eötvös Loránd Tudományegyetem, PPK Pszichológiai Intézet, Budapest
3 Eötvös Loránd Tudományegyetem, PPK Pszichológiai Doktori Iskola, Budapest

 


Tanulmányunkban a magyar népesség addiktológiai problémáinak feltérképezésére irányuló országos reprezentatív felmérés (Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról – OLAAP 2015) általános módszertani hátterét és főbb metodológiai eredményeit mutatjuk be. A felmérésben a dohányzás, az alkohol- és az egyéb pszichoaktív szerek használata mellett a következő viselkedési addikciókat vizsgáltuk: Problémás szerencsejáték használat (PGSI, DSM-V), Evési zavar (SCOFF), Problémás internet használat (PIUQ), Problémás online játék használat (POGO), Közösségi oldalak problémás használata (FAS), Testedzés addikció (EAI-HU), Munkafüggőség (BWAS), Kényszeres vásárlás (CBS). A tanulmányban leírásra kerülnek a kutatásban felhasznált mérőeszközök, az alkalmazott mintaválasztási és adatfelvételi stratégia, továbbá a mintaeléréssel, valamint az alkalmazott epidemiológiai mérőeszközök megbízhatóságával és érvényességével kapcsolatos módszertani eredmények. Az OLAAP 2015 kutatás a 18-64 éves népesség bruttó 2477, nettó 2274 fős, országos reprezentatív mintáján készült, a 18-34 éves fiatal felnőtt populáció felülreprezentálásával. Az alkalmazott súlyok megoszlásának statisztikai mutatói alapján a súlyozás nem jelentett durva „mesterséges beavatkozást” az adatbázisba, a minta reprezentativitása kevéssé sérült. A 18-64 éves súlyozott minta nagysága 1490 fő, s a súlyozott mintában 95%-os megbízhatósági szinten érvényes elméleti hibahatár mértéke ±2,5%, ami a mintavételi tervnek megfelelő. Az adatok megbízhatóságának, a mintavételen kívüli hibák nagyságának adatbázison belüli eszközökkel történő vizsgálata alapján azt mondhatjuk, hogy az összesített életprevalencia értékekbe az inkonzisztenciák viszonylag kis torzítottságot visznek, s az adatbázis a különböző szerhasználó magatartások rizikófaktorainak megbízható becslését teszi lehetővé. A viselkedési addikciók előfordulási gyakoriságának becslésére alkalmazott mérőeszközök reliabilitási mutatói megfelelőek, bár néhány mérőeszköz esetében a mutatók arra utalnak, hogy érdemes megvizsgálni egyes tételek elhagyásának lehetőségét. A kutatás mintavételen kívüli hibákat jelző paramétereinek a korábbi kutatások módszertani eredményeivel való összehasonlítása azonban azt jelzi, hogy a tendenciák becslése, illetve interpretálása fokozott odafigyelést, esetleg korrekciós eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

(Neuropsychopharmacol Hung 2017; 19(2): 55–85)

Kulcsszavak: addiktológiai problémák, lakossági vizsgálat, reprezentatív felmérés, Magyarország, módszertan, dohányzás, alkohol, pszichoaktív szerhasználat, viselkedési addikciók

 

Original paper

The methodology and sample description of the National Survey on Addiction Problems in Hungary 2015 (NSAPH 2015)

Borbala Paksi1, Zsolt Demetrovics2, Anna Magi2,3 and Katalin Felvinczi2


1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest, Hungary
2 Eötvös Loránd Tudományegyetem, PPK Pszichológiai Intézet, Budapest,
Hungary
3 Eötvös Loránd Tudományegyetem, PPK Pszichológiai Doktori Iskola, Budapest,
Hungary


This paper introduces the methods and methodological findings of the National Survey on Addiction Problems in Hungary (NSAPH 2015). Use patterns of smoking, alcohol use and other psychoactive substances were measured as well as that of certain behavioural addictions (problematic gambling – PGSI, DSM-V, eating disorders – SCOFF, problematic internet use - PIUQ, problematic on-line gaming - POGO, problematic social media use – FAS, exercise addictions - EAI-HU, work addiction - BWAS, compulsive buying – CBS). The paper describes the applied measurement techniques, sample selection, recruitment of respondents and the data collection strategy as well. Methodological results of the survey including reliability and validity of the measures are reported. The NSAPH 2015 research was carried out on a nationally representative sample of the Hungarian adult population aged 16-64 yrs (gross sample 2477, net sample 2274 persons) with the age group of 18-34 being overrepresented. Statistical analysis of the weight-distribution suggests that weighting did not create any artificial distortion in the database leaving the representativeness of the sample unaffected. The size of the weighted sample of the 18-64 years old adult population is 1490 persons. The extent of the theoretical margin of error in the weighted sample is ±2,5%, at a reliability level of 95% which is in line with the original data collection plans. Based on the analysis of reliability and the extent of errors beyond sampling within the context of the database we conclude that inconsistencies create relatively minor distortions in cumulative prevalence rates; consequently the database makes possible the reliable estimation of risk factors related to different substance use behaviours. The reliability indexes of measurements used for prevalence estimates of behavioural addictions proved to be appropriate, though the psychometric features in some cases suggest the presence of redundant items. The comparison of parameters of errors beyond sample selection in the current and previous data collections indicates that trend estimates and their interpretation requires outstanding attention and in some cases even correction procedures might become necessary.

(Neuropsychopharmacol Hung 2017; 19(2): 55–85)

Keywords: addictive behaviours, general population survey, representative data collection, Hungary, methodology, smoking, alcohol, substance use, behavioural addictions