Neuropsychopharmacologia Hungarica

2017. szeptember, XIX. évfolyam, 3. szám [translated version]

Review

New aspects in the pathomechanism of diseases of civilization, particularly psychosomatic disorders. Part 2. Chronic hypocapnia and hypercapnia in the medical practice

Andras Sikter1, Zoltan Rihmer2,3 and Roberto de Guevara4


1 Municipal Clinic of Szentendre, Internal Medicine, Szentendre, Hungary

2 Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University, Budapest, Hungary

3 National Institute of Psychiatry and Addictions, Laboratory for Suicide Research and Prevention, Budapest, Hungary

4 Respiras-performance breathing, Colorado Springs, United States of America


The authors seek to find new connections between recent results of biology and older theories. This paper aims to assemble the jigsaw puzzle. The theoretical background of the hypothesis was described in the previous issue of the journal (Sikter et al. 2017a). Human stress response often coexists with persistent hypocapnia or hypercapnia – developing via psychosomatic pathomechanism – which can lead to mental and psychosomatic illnesses. Chronic hypocapnia mainly generates hyperarousal disorders which may be reversible for an extended time, however, vicious cycles may start when hypoxia and/or severe somatic diseases are simultaneously present (commonly in the elderly), which conditions often end with death without medical help. Chronic hypercapnia devastates the organism initially without symptoms, partly due to neurohumoral contraregulation, consequential dysregulation and metabolic remodeling. Psychosomatic disorders (e.g., diseases of civilization that evolve in people with disadvantaged psychosocial situations) develop over years and decades, causing irreversible changes. Hypercapnia usually occurs in clinical pictures of chronic obstructive pulmonary disease, obesity hypoventilation syndrome, obstructive sleep apnea, and its unobstructed version (sleep-related hypoventilation), generating various organic disorders (hypertension, type 2 diabetes, cardiovascular disorders, immunological diseases, depression, etc.). Because of the above, chronic hypocapnia and hypercapnia cannot be regarded as harmless accompanying phenomena. That is why we have to strive for restoring eucapnia and normalizing the induced ionic changes, which does not appear to be a hopeless task.

(Neuropsychopharmacol Hung 2017; 19(3): 159–169)

Keywords: depression as an extreme hypoarousal, diseases of civilization, idea of restoring the milieu intérieur, remodeling of metabolism

 

Összefoglaló közlemény

A civilizációs betegségek patomechanizmusának egy újabb szemlélete, különös tekintettel a pszichoszomatikus betegségekre. 2.rész. Krónikus hipokapnia és hiperkapnia a klinikumban

Sikter András1, Rihmer Zoltán2,3 és Roberto de Guevara4

1 Municipal Clinic of Szentendre, Internal Medicine, Szentendre

2 Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University, Budapest

3 National Institute of Psychiatry and Addictions, Laboratory for Suicide Research and Prevention, Budapest

4 Respiras-performance breathing, Colorado Springs, USA


A szerzők új összefüggéseket vélnek felfedezni a biológia egyes újabb eredményei és régebbi elméletek között. Jelen írás a „puzzle” összeillesztését célozza meg. A hipotézis elméleti hátterét a folyóirat előző számában ismertették. Az emberi stressz válasz során – pszichoszomatikus patomechanizmussal – gyakran tartós hipokapnia vagy hiperkapnia lép fel, ami mentális és pszichoszomatikus betegségekhez vezethet. A krónikus hipokapnia elsősorban funkcionális hyperarousal kórképeket generál, melyek sokáig reverzibilisek lehetnek, de hipoxia és/vagy súlyos organikus szervi betegségek együttes fennállása esetén (pl. idős korban) circulus viciózusok indíthatnak be, melyek orvosi segítség nélkül gyakran halállal végződnek. A krónikus hiperkapnia kezdetben alattomosan, tünet nélkül rombol, ami jelentős részben a neurohumorális kontrareguláció és az ennek folytán kialakuló diszreguláció, metabolikus remodeling következménye. A pszichoszomatikus betegségek – pl. a hátrányos pszichoszociális helyzetű embereknél kialakuló civilizációs betegségek – évek, évtizedek alatt fejlődnek ki, irreverzibilis változásokat okozva. A hiperkapnia többnyire krónikus obstruktív tüdőbetegség, elhízási hipoventiláció szindróma, obstruktív alvási apnoe és ennek obstrukció nélküli változata (alvási hipoventilációs szindróma) klinikai képében jelentkezik, számos organikus betegséget generálva (hipertónia, 2. típusú diabétesz, kardiovaszkuláris rendellenességek, immunológiai betegségek, depresszió, stb.) A fentiek miatt a krónikus hipo- és hiperkapnia nem tekinthetők ártalmatlan kísérőjelenségeknek, amiért az eukapnia helyreállítására és az indukált ionváltozások normalizálására kell törekedni, ami nem tűnik reménytelen feladatnak.

(Neuropsychopharmacol Hung 2017; 19(3): 159–169)

Kulcsszavak: Anyagcsere remodeling, civilizációs betegségek, depresszió mint extrém hypoarousal, milieu intérieur helyreállításának eszméje