Neuropsychopharmacologia Hungarica

2017. december, XIX. évfolyam, 4. szám [translated version]

Eredeti közlemény

Vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF) mint potenciális biomarker major depresszióval összefüggésben

Eleméry Mónika1,2, Kiss Szilvia1,2, Gonda Xénia1, Döme Péter1 és Lazáry Judit1


 

1 Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest

2 Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem, Budapest


Bevezetés: A vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (vascular endothelial growth factor, VEGF) idegszöveti fejlődésében, regenerációban betöltött szerepe az elmúlt évtizedben került felismerésre. Számos experimentális adat utal arra, hogy a VEGF jelátviteli útvonalnak az antidepresszív gyógyszerek hatásmechanizmusában meghatározó közvetítő funkciója van, károsodása esetén felmerül a kezelésre adott válasz hiánya. Saját vizsgálatunkban perifériás vér VEGF szintjét mértük 4 hetes antidepresszívummal történő kezelés előtt és után major depressziós zavarban szenvedő betegek körében és összehasonlítást végeztünk a kezelésre megfelelő (responderek) és elégtelen mértékben választ adó (non-responderek) betegek VEGF szintjeit tekintve. Módszerek: A vizsgálatba 34 major depressziós zavarban szenvedő beteget vontunk be. A depressziós tüneteket a Montgomery-Asberg Depresszió Skálával követtük. A VEGF szintet a perifériás vér plazmájából ELISA módszerrel vizsgáltuk. Az összehasonlítások elvégzéséhez lineáris regressziót vagy Mann-Whitney U tesztet alkalmaztunk. Eredmények: A baseline VEGF szint szignifikánsan magasabb volt a non-responder csoportban a responderekhez képest (p=0.017). Az első vizit idején mért VEGF koncentráció a második vizitnél mért MADRS pontszámmal összefüggést mutatott regressziós modellben (p=0.03). A kezelés utáni MADRS pontszámmal a második VEGF szint szintén összefüggést mutatott (p=0.02). Eredményeink szerint a non-responder populációban mért 51 pg/ml-rel magasabb VEGF szint az első vizitkor 2,75-szörös rizikót jelentett a terápiás válasz elmaradását illetően. Konklúzió: Eredményeink megerősítik azokat a feltevéseket, mely szerint a VEGF rendszer potenciális szerepet tölt be a major depresszió patomechanizmusában. Adataink arra utalnak, hogy a magasabb perifériás VEGF szint a gyógyszeres kezelésre adott válasz elmaradásának prediktora lehet major depressziós zavar esetén, ezáltal a terápiarezisztens depresszió biomarkere lehet.

(Neuropsychopharmacol Hung 2017; 19(4): 183–188)

Kulcsszavak: biomarker, depresszió, VEGF, hangulatzavar, terápiarezisztens depresszió, növekedési faktor

 

Original paper

Vascular endothelial growth factor (VEGF) as a potential biomarker in major depressive disorder

Monika Elemery1,2, Szilvia Kiss1,2, Xenia Gonda1, Peter Dome1 and Judit Lazary1


1 Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest, Hungary

2 Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem, Budapest, Hungary


Background: There is growing evidence that vascular endothelial growth factor (VEGF) plays a crucial role in neurodevelopment and regeneration. Several data support that intact VEGF pathway is indispensable for therapeutic effect of antidepressants, any disruption of VEGF signaling can result treatment resistance. In our study we investigated the peripherial blood VEGF level before and 4-week after antidepressant treatment in patients with major depressive episode and we compared VEGF levels between responders and non-responders. Methods: We recruited 34 patients diagnosed with major depression disorder rom our department. Depressive symptoms were followed by the Montgomery Asberg Depression Scale. Level of VEGF was measured from peripheral plasma by ELISA technic. For comparisons we performed general linear models and Mann-Whitney U tests. Results: Baseline VEGF level was significantly higher in the non-responder subgroup compared to responders (p=0.017). In regression analyses the baseline and end-point VEGF levels were correlated with end-point MADRS (p=0.03; p=0.02, respectively). In our sample the higher baseline VEGF level was correlated with 2.75 times greater chance for treatment resistance in non-responders compared to responders. Conclusion: Our results confirm the significant role of VEGF signaling in the pathomechanism of major depression disorder. These data suggest that high baseline VEGF level can be a predictor for lack of therapy response, thus VEGF can be regarded as a potential biomarker for treatment resistance in major depression disorder.

(Neuropsychopharmacol Hung 2017; 19(4): 183–188)

Keywords: biomarker, depression, VEGF, affective disorder, treatment resistant depression, growth factor