Neuropsychopharmacologia Hungarica

2017. december, XIX. évfolyam, 4. szám [translated version]

Eredeti közlemény

Az anyai bánásmód, az acetilkolinerg receptor gén polimorfizmusok és a dohányzáshoz társuló pszichés tünetek vizsgálata

Csala Irén1,2, Döme Péter3 és Lazáry Judit3


1 Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem, Budapest

2 Magatartástudományi Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest

3 Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest


Bevezetés: A kolinerg rendszer és nikotindependencia (ND) kapcsolatával kiterjedt irodalom foglalkozik. A depresszió és a ND kétirányú, szoros kapcsolata epidemiológiai szinten jól ismert, ugyanakkor molekuláris kapcsolata nem kellően tisztázott. A ND kezelése kapcsán a társuló depresszió, illetve az alkalmazott gyógyszerek, mint pl. a vareniklin mellékhatásaként leírt megnövekedett szuicid rizikó veszélye komoly kihívást jelent a klinikus számára. Tekintettel arra, hogy a depresszió pathomechanizmusában bizonyítottan szerepet játszik az alfa4 és a béta2 alegységből felépülő nikotinos acetilkolin receptor, a nikotin legfőbb kötőhelye, az ezeket kódoló gének vizsgálatát végeztük el dohányosok körében nikotinmegvonási és depressziós tünetekkel összefüggésben. Módszerek: Vizsgálatunkba 255 leszokást kezdeményező dohányos felnőttet vontunk be. A fenotípus méréséhez a Fagerstrom-féle Nikotin Dependencia Tesztet (FTND), a Minnessota-féle Nikotinmegvonás Skálát (MNWS), a Zungféle Önértékelő Depresszió Skálát (ZSDS) és a Szülői Kötődési Kérdőívet használtuk (PBI). Az önkéntes résztvevők szájnyálkahártyamintájából izoláltuk a DNS-t és Sequenom MassArray technikával genotipizáltuk a CHRNA4 és a CHRNB2 gén polimorfizmusokat. Az adatok statisztikai elemzése során ANOVA tesztet, Mann-Whitney U tesztet, lineáris regressziót, kétlépéses klaszteranalízist és hapscore tesztet alkalmaztunk. Eredmények: A CHRNA4 gén vizsgálata során a fenotípusváltozók klaszterelemzésével azonosítottunk 3 jól elkülöníthető alcsoportot. A legmagasabb ZSDS és MNWS pontszámmal járó csoport mint vulnerábilis klaszter jelent meg és a CHRNA4 gén polimorfizmusokból alkotott rizikó haplotípus szignifikánsan nagyobb gyakorisággal jelent meg ebben a csoportban (p=0.019). Emellett a depresszió élettartamprevalenciája ebben a csoportban volt a legmagasabb. A CHRNB2 gén hatását az anyai kötődési mintázattal interakcióban találtuk szignifikánsnak a szuicid gondolatok gyakoriságával összefüggésben (p=0.005). Konklúzió: A CHRNA4 és a CHRNB2 gének jelentős szerepet játszanak a dohányzáshoz társuló affektív tünetek kialakulásában. Eredményeink szerint a dohányosok körében elkülöníthető egy genetikailag meghatározott alcsoport, amelyhez jelentős megvonási és depressziós tünetek társulnak. A szuicid hajlam pathomechanizmusában a CHRNB2 gén mellett az anyai kötődési mintázat játszik jelentős szerepet a ND-ban szenvedők esetében. Eredményeink a CHRNA4 és a CHRNB2 gének farmakogenetikai vonatkozását is felvetik a vareniklinkezelés kapcsán észlelt affektív mellékhatások tekintetében. További vizsgálatok szükségesek ennek a kapcsolatnak a tisztázása céljából.

(Neuropsychopharmacol Hung 2017; 19(4): 189–196)

Kulcsszavak: nikotindependencia, nikotinmegvonási tünetek, kolinerg receptor gének, affektív megvonási tünetek, szülői kötődési minta

 

Original paper

Maternal bonding style, cholinergic receptor gene polymorphisms in association with smoking-related depressive symptoms

Iren Csala1,2, Peter Dome3 and Judit Lazary3


1 Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem, Budapest, Hungary

2 Magatartástudományi Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest, Hungary

3 Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest, Hungary


Backgorund: There is accumulating evidence on the association between the cholinergic system and nicotine dependence (ND) in the literature and the bidirectional relationship of ND and depression. However, the molecular background of the development of ND and related affective phenotype is not clear. Methods: We recruited 255 tretament-seeking smokers into our study. For phenotyping assessments we used the Fagerstrom Nicotine Dependence Test; The Minnessotta Nicotine Withdrawal Scale; the Zung Self-Rating Depression Scale and the Parental Bonding Instrument. DNA was isolated from buccal mucosa sample and CHRNA4 and CHRNB2 gene SNPs were genotyped with MassArray Sequenom techniques. For statistical analyses ANOVA test, Mann-Whitney U test, linear regression, two-step cluster analyses and hapscore tests were performed. Results: Two-step cluster analysis revealed 3 well-differentiated subgroups among smokers based on phenotypic characteristics. One subgroup was associated with the highest withdrawal and depressive scores. Frequency of the risk haplotype of CHRNA4 was significantly higher in this subgroup (p=0.019). Further, lifetime prevalence of major depression was also significantly higher in this subgroup. Besides, CHRNB2 gén variants showed a significant interacting effect with maternal bonding style on suicide thoughts (p=0.005). Conclusions: Our results confirmed the genetic effect of CHRNA4 and CHRNB2 on smoking-related depression. These findings suggest that a genetically vulnerable subgroup can be distinguished among smokers and this subphenotype is more prone to withdrawal and depressive symptoms. Our data suggest that suicidal risk depends on both CHRNB2 gene variants and maternal bonding style. Pharmacogenetic concerns of CHRNA4 and CHRNB2 genes might be significant considering suicide as side effect of quitting therapy. Further pharmacogenetic investigations are requierd to clarify this possibility.

(Neuropsychopharmacol Hung 2017; 19(4): 189–196)

Keywords: nicotine dependence, nicotine withdrawal symptoms, cholinergic genes, affective withdrawal symptoms, parental bonding style