Neuropsychopharmacologia Hungarica

Volume 13, Issue 1 (March 2011) [translated version]

Review

Genetic and pharmacogenomic data on smoking: the bigger sample size, the less reliable phenotype? A critical review

Judit Lazary, Peter Dome and Gabor Faludi
Department of Clinical and Theoretical Mental Health, Kútvölgyi Clinical Center, Semmelweis University, Budapest, Hungary

Increasing amount of genetic data on nicotine dependence (ND) is available in the literature, sometimes extremely large population size is reported but the study design is not always consequent. Phenotypic measures can vary from a simple 6-item self-rating scale to breath CO or serum cotinine level test but in genetic investigations this is not sophisticated; moreover the population stratification is also usually ignored. In contrast, possibly because of the strict traditions of pharmacological investigations, pharmacogenomic studies on smoking cessation therapy use more reliable phenotypic measures with high quality design consequently involving fewer participants. In spite of the heavy epidemiological data on smoking in Hungary, genetic background of heavy smoking is still not studied in this population. In this review we sum up the most important, replicated results but we also provide some critical remarks about the methodological shortcomings of these studies. Keeping in mind the value of large scale population ND association studies we would also like to emphasize that the clinical implementation of studies with larger samples but with weaker methodology and statistical analyses is limited. Similar to many other psychiatric disorders, ND is a multifactorial condition, therefore the measure of genetic effects requires a more complex study design.

Keywords: smoking, nicotine dependence, pharmacogenomics, smoking-related phenotypes, genetic epidemiological studies

 

Összefoglaló közlemény

A dohányzással kapcsolatos genetikai és farmakogenomikai vizsgálatok összefoglalása: A nagy elemszám ára a pontatlan fenotipizálás? – Áttekintő tanulmány

Lazáry Judit, Döme Péter és Faludi Gábor
Department of Clinical and Theoretical Mental Health, Kútvölgyi Clinical Center, Semmelweis University, Budapest, Hungary

A nikotindependenciával foglalkozó genetikai adatok száma óriási tempóban gyarapodik. A témában publikált, sokszor igen nagy elemszámú vizsgálatokkal kapcsolatban azonban időnként módszertani problémák vetődnek fel. Annak ellenére, hogy a nikotindependencia (ND) mint fenotípus mérhető egy egyszerű, 6 tételes, önkitöltő teszttel, illetve biológiai markerek segítségével is, a genetikai vizsgálatokban preferált fenotípus mérőeszköz a rövid önbecslő skála; ráadásul a populáció-stratifikáció kérdése gyakran kevesebb figyelmet kap. Ezzel ellentétben – talán a farmakológiai vizsgálatok tradicionálisan szigorú követelményrendszere miatt – megbízhatóbb módszereket és biológiai tesztekre alapuló fenotípusmérést alkalmaznak a következésképpen nagyságrendekkel kisebb elemszámú farmakogenomikai vizsgálatokban. Tanulmányunkban összefoglalást nyújtunk az ND-vel kapcsolatos genetikai vizsgálatokról és a dohányzásról való leszokást segítő terápiákkal foglalkozó farmakogenomikai eredményekről, valamint kommentáljuk a módszertani problémákat is. A nagy elemszámú ND vizsgálatok értékelése mellett hangsúlyozni kívánjuk, hogy a nagy mintaszámú, de gyengébb módszertani elemzések klinikai hasznosíthatósága korlátozott. Az adekvátabb eredmények érdekében a többi komplex pszichiátriai zavarhoz hasonlóan az ND esetében is megbízhatóbb fenotípusmérés, valamint körültekintőbb módszertani előkészítés szükséges.

Kulcsszavak: dohányzás, nikotindependencia, farmakogenomika, dohányzással összefüggő fenotípusok, genetikai epidemiológiai vizsgálatok