2008. március, X. évfolyam 1. szám

Absztrakt

Számos bizonyíték utal arra, hogy a kifejezett érzelmek (expressed emotion) magas szintje növeli a relapszus kockázatát szkizofréniában, sõt, a betegség hosszú távú lefolyását is kedvezõtlenül befolyásolja. A vizsgálatban egy objektív módszert mutatunk be, amely alkalmas a kifejezett érzelmek és a pszichopatológiai tünetek kapcsolatának vizsgálatára. Szkizofrén betegek (n=50) és családtagjaik 20 perces kommunikációjának hanganyagát rögzítettük, amelyet standard módszerek szerint értékeltük. A kifejezett érzelmek oldaláról a független változó az elhangzott durva kritikai megjegyzések száma volt, míg a páciens oldaláról a tranzakció során verbalizált bizarr gondolati tartalmakat számszerûsítettük (Rosenfarb IS, Goldstein MJ, Mintz J, Nuechterlein KH: Expressed emotion and subclinical psychopathology observable within the transactions between schizophrenic patients and their family members. J Abnorm Psychol 1995; 104:259-267). Eredményeink szerint a kritikai megjegyzések átlagos száma 4.3 (SD=4.0), a bizarr gondolatok átlagos száma 3.2 (SD=3.9) volt. A pontozást végzõk közötti reliabilitás megfelelõ volt (= 0.78). Hazai mintán végzett vizsgálatunk alapján a módszer alkalmas a kifejezett érzelmek és a hozzájuk társuló pszichopatológiai tünetek objektív mérésére. Mivel a kifejezett érzelmekkel kapcsolatos szenzitivitás függ a kognitív funkcióktól, ezért felmerül annak a lehetõsége, hogy a kognitív enhancer hatással bíró pszichofarmakonok e tekintetben kedvezõ hatásúak.

KULCSSZAVAK: kifejezett érzelmek (expressed emotion), bizarr gondolati tartalom, szkizofrénia, családi kommunikáció

Transcriptome alterations in the prefrontal cortex of subjects with schizophrenia who committed suicide

Krassimira Garbett1, Rodica Gal-Chis1, Gabor Gaszner2, David A. Lewis3, Karoly Mirnics4

Absztrakt

To better understand the pathophysiological events associate with suicide in subjects with schizophrenia, we performed a DNA microarray expression profiling of the frontal cortex of subjects with schizophrenia who committed suicide, subjects with schizophrenia who died of non-suicidal causes and matched control subjects. Simultaneous expression profiling for >40,000 genes was performed using HU133A and HU133B Affymetrix oligonucleotide arrays. We conclude that suicide in schizophrenia is associated with a number of gene expression changes in the prefrontal cortex that are distinct from both of that observed in controls and subjects with schizophrenia who did not commit suicide. Furthermore, the observed gene expression signature contains a prefrontal cortical downregulation of the HTR2A serotonin receptor transcript, strengthening previously reported genetic susceptibility reports. As the observed transcript changes are likely developing over days or weeks, these data argue that the molecular predisposition to suicide develops significantly earlier than the act of suicide occurs. Finally, the presented data also strengthens previous reports of neuroimmune transcriptome disturbances in subjects with schizophrenia.

Keywords: schizophrenia, suicide, gene expression, DNA microarray, serotonin receptor, HTR2A

Absztrakt

A (-)-deprenilnél hatékonyabb szelektív MAO-B bénítóként, egyben az agytörzsi katecholaminerg neuronokból folyamatos transzmitter kiáramlást okozó vegyületként írták le 30 évvel ezelõtt az N-metilpropargilamin-1-aminoindánt (J-508). 2007-ben Rasagilin néven, deprenilt követõ vegyületként ajánlva vezették be a terápiába a J-508 dezmetil-származékát. Mivel az elmúlt évek során bizonyítottuk, hogy a (-)-deprenil enhancer vegyületként fejti ki terápiás hatásait, megvizsgáltuk a J-508 és a rasagilin ilyen irányú hatékonyságát. Patkányokon egy kétirányú elhárító feltételes reflex (EFR) kiépítését vizsgáltuk 5 egymást követõ kísérleti napon a shuttle boxban. Tetrabenazin kezelés (1 mg/kg, sc.), mely meggátolja az agytörzsi noradrenerg neuronok mûködését, mivel kiüríti a transzmitter e neuronok végkészülékeinek raktáraiból és ezzel a kortikális neuronok aktivációját csökkenti, meggátolja az EFR kiépülését. A tetrabenazin hatását két mechanizmussal, a MAO-A bénításával (klorgilin) vagy szelektív enhancer vegyület [(-)-BPAP] adagolásával lehet antagonizálni. Shuttle box kísérletekben összehasonlítottuk a (-)-deprenil, (-)-dezmetil-deprenil, J-508 és a dezmetil-J-508 (rasagilin) hatását. MAO-A bénító referens vegyületként klorgilint; referens enhancer vegyületként (-)-BPAP-t használtunk. A kísérletek arra a végkövetkeztetésre vezettek, hogy a rasagilin csakúgy, mint anyavegyülete a J-508, nem rendelkezik a (-)-deprenilre, illetve (-)-dezmetildeprenilre jellemzõ enhancer hatással, tehát farmakológiai hatásspektruma alapján a rasagilin nem tekinthetõ (-)-deprenilt követõ vegyületnek.

KULCSSZAVAK: (-)-BPAP, (-)-deprenil, (-)-dezmetil-deprenil, enhancer vegyületek, J-508, klorgilin, rasagilin

SNAP-25: a novel candidate gene in psychiatric genetics

Reka Kovacs-Nagy, Jimmy Hu, Zsolt Ronai, Maria Sasvari-Szekely

Absztrakt

SNAP-25 (synaptosomal-associated protein of 25 kDa) is an integral part of SNARE (soluble N-ethylmaleimide-sensitive factor attachment protein receptor), a docking complex for synaptic vesicle exocytosis and neurotransmitter release. Results with SNAP-25 deficient mouse models highly accelerated association studies of SNAP-25 as a candidate gene for psychiatric disorders, such as Attention Deficit Hyperactivity Disorder (ADHD) and Schizophrenia. Candidate gene studies implicate a large number of single nucleotide polymorphisms (SNPs). Among the numerous SNPs, the miR SNPs are novel functional variants affecting the binding of specific microRNA to their target mRNA. According to our in silico studies there are two putative miR SNPs in the 3’untranslated region (3’UTR) of the SNAP-25 gene. If the putative miR SNPs are shown to have a function in vivo their implication in further psychogenetic association studies will have a higher impact.

Keywords: SNAP-25, microRNA, psychiatric genetics, candidate gene study, ADHD, depression

Delusion assessment scales

L’Ubica Forgáčová

Absztrakt

Since the beginning of the 19th century, delusions have been classified mainly by their content or theme. Clinical psychopathological investigation requires additional variables that will allow investigators to describe the structure of delusional experience more accurately. Delusions are multidimensional constructs that may change across the various mental disorders. Several authors have developed rating scales with the aim to measure individual dimensions of delusional structure. In this paper, common rating scales are mentioned and the main characteristics of the Simple Delusional Syndrome Scale (SDSS) are summarized. The SDSS scale consists of 7 items (logical organization, systemization, stability, conviction, influence on the action, extension, and insertion), scored from 1 to 5. Results of the statistical analysis confirm good psychometric characteristics of the scale, Cronbach coefficient alpha=0.8327. The SDSS may contribute to a better understanding and diagnostics of delusional disorders and, using statistical methods, can help quantify the relationship between the delusional syndrome and the primary disease process. The SDSS scale may also be utilized in the assessment of changes occurring in delusional syndromes depending on the therapeutic effect of psychopharmacological drugs.

Keywords: delusions, rating scales, simple delusional syndrome, Simple Delusional Syndrome Scale

Absztrakt

A lítium terápiás hatásának felfedezése után a bipoláris zavar kezelési lehetõségei jelentõsen javultak. Noha a lítium rendkívül jó eredményeket mutatott az eufóriás mánia kezelésének területén, valamint a bipoláris betegek szuicidium prevenciójában, bipoláris depresszió és rapid ciklusú típus esetén ez a hatékonyság már jóval kisebb. A késõbbiekben megjelenõ karbamazepin és valproát már valamivel eredményesebbnek mutatkozott bipoláris depresszió és a profilaxis esetében, a heveny depresszív relapszus és a rapid ciklus esetében még mindig nem beszélhettünk teljes sikerrõl. A harmadik generációs lamotrigin már szignifikánsan jobb hatásfokkal rendelkezik a fentebb említett hiatusok területén, melynek segítségével a bipoláris spektrumból epidemiológiailag is klinikailag nagyobb szeletet kihasító variánsok optimális kezelésének és profilaxisának a lehetõsége jelent meg. Jelen öszszefoglaló tanulmány a ma hazánkban leggyakrabban alkalmazott négy hangulatstabilizátor (lítium, karbamazepin, valproát és lamotrigin) szinaptikus, intracelluláris, és profilaktikus mechanizmusait és sajátosságait tekinti át.

KULCSSZAVAK: bipoláris zavar, bipoláris depresszió, rapid ciklus, lítium, karbamazepin, valproát, lamotrigin

The importance of depressive mixed states in suicidal behaviour

Annamaria Rihmer1, Xenia Gonda2,3, Judit Balazs4, Gabor Faludi2

Absztrakt

Research indicates that depressive mixed state (DMX) constitutes a very important suicide risk factor within the major affective episode. eral recently published studies demonstrated that DMX is present in one third of unipolar- and in two thirds of bipolar II major depressives, and substantially increases the risk of suicidal behaviour. Because of its nature and characteristics, this condition should be considered as part of the bipolar spectrum. The recognition and better understanding of DMX also have important implications for the recognition and prevention of suicide. The aim of this manuscript is to review the relationship between suicide attempt/completed suicide and depressive mixed state (DMX) (major depression plus 3 or more co-occurring intra-depressive non-euphoric hypomanic symptoms, which highly correspond to the well-recognised “agitated depression”). Our review establishes three important key points related to the role of depressive mixed states in suicidal behaviour: 1. In the majority of suicides, a current major mood episode is present; 2. DMX and agitated depression present a risk factor for suicidal behaviour; 3. DMX and agitated depression should be considered as bipolar spectrum. These should be taken into consideration in clinical and diagnostic work with affective disorder patients.

Keywords: suicide, depressive mixed states, agitated depression, bipolar spectrum disorder