2018. XX. évfolyam, 2. szám
Szerkesztőségi levél - Társasági tisztújítás és jövőbeni célok
Prof Dr. Faludi Gábor
Absztrakt
Társaságunk tisztújító közgyűlését 2018. április 23-án tartottuk. Szomorú aktualitását az adta, hogy tavaly júliusban meghalt Gaszner Péter, aki 1980-tól 37 éven keresztül volt az általa alapított
Pszichofarmakológiai Egyesület, jelenlegi nevén Magyar Pszichofarmakológusok Társaságának elnöke. Elnöksége alatt a Társaság aktív szakmai közéleti tevékenységet fejtett ki, konferenciákat szervezett,
tudományos szaklapot jelentetett meg, melynek idén a 20. évfolyamát forgathatjuk. A gazdasági válság, a gyógyszeripart folyamatosan megszorító intézkedések és a szakemberek elvándorlása következtében
azonban az utóbbi időben mozgásterünk beszűkült, aktivitásunk lelassult, például a hosszú évekig sikerrel működő tihanyi neuropszichofarmakológiai kongresszusi sorozatunk megszakadt, szakla-
punkba – Neuropsychopharmacologia Hungarica – kevesebb beküldött kézirat és kevesebb hirdetői támogatás érkezett.
A társasági tisztújítás tehát nemcsak kényszerű személycserékről szól, hanem megújulási szándékról, lendületbe hozásról, a korábbi értékek továbbviteléről és új értékek teremtéséről, ezek átadásáról.
Elhatároztuk, hogy újraélesztjük és megpróbáljuk ismét évente megrendezni Tihanyban a Magyar Neuropszichofarmakológiai Kongresszust. Tervezünk még workshopokat, és a honlapon keresztül
megvalósuló pszichofarmakológiai konzultációs lehetőséget is.
Magamat, mint életkorban nem fiatal megválasztott elnököt, és Kovács Gábor újraválasztott alelnököt leszámítva valóban fiatal, aktív és dinamikus tisztségviselők fognak gondoskodni céljaink megvalósításáról Makkos Zoltán főtitkár és Péter László alelnök személyében. A Társaság az elnökségen kívül új 13 tagú vezetőséget választott és átalakította a Társaság lapjának – Neuropsychopharmacologia
Hungarica – szerkesztőségét is.
Prof Dr. Faludi Gábor
Absztrakt
A lamotriginre adott klinikai válasz előrejelzése ambulánsan kezelt bipoláris betegeknél: 6 hónapos, multicentrikus, prospektív, obszervációs vizsgálat
Gonda Xénia1 és RihmeR Zoltán1
1 Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Major depressziós epizód esetén különösen fontos megállapítani, hogy bipoláris I vagy II betegség depressziós epizódjáról, vagy „valódi” unipoláris depresszióról van szó, mely az anamnézisben előforduló mániás vagy hipomániás epizódok azonosítása révén lehetséges, és melyhez a magyar változatban is validált HCL-32 kérdőív nyújt segítséget. Azon depressziók esetében, ahol az anamnézisben (hipo)mánia detektálható, minden esetben hangulatstabili- záló kezelés szükséges a depressziós tünetek dominanciája mellett is. Korábban azonban nem vizsgálták az anamnézisben szereplő hipománia és a hangulatstabilizáló lamotriginkezelés hatékonyságának összefüggését. Jelen vizsgálatunkban azt elemeztük, hogy 969 bipoláris I vagy II betegnél milyen klinikai és pszicho-szociális jellemzők voltak észlelhetők a HCL-32- vel detektált „feldobott” időszakokat illetően, illetve hogy van-e összefüggés a kiindulási HCL-32 harmadik kérdéscsoportjának összpontszáma és a hathónapos lamotriginkezelés során tapasztalt remissziós- és relapszusráták között. Eredményeink szerint a kiindulási HCL-32 harmadik kérdéscsoport összpontszám a negyedik vizitre trendszintű közepes, az ötö- dik vizitre pedig szignifikáns erős korrelációt mutatott a remissziós rátával, míg a relapszusráta esetében a vizsgálat során erős szignifikáns összefüggés volt megfigyelhető a kiindulási HCL-32 harmadik kérdéscsoport pontszámok esetében. Eredményeink tehát alátámasztják, hogy a lamotriginkezelés bipoláris vagy rejtett bipoláris esetben hatékony a remisszió elérés- ben és a relapszusok megakadályozásában. (Neuropsychopharmacol Hung 2018; 20(2): 40–45)
Absztrakt
A depresszió és a tumorok komorbiditásának biológiai háttere
Péter LászLó
Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Honvédkórház, Pszichiátriai Osztály
A depresszió és a daganatos betegségek komorbid megjelenése gyakori, azonban azok a hát- térmechanizmusok, melyek a két kórállapot közötti kapcsolatot magyarázzák nem pontosan ismertek. Mind a daganatos betegségek, mind a depresszió igen elterjedtek, a nyugati világ két legnagyobb közegészségügyi problémájának tekinthetjük őket. Irodalmi összefoglalá- somban áttekintettem a lehetséges etiológiai kapcsolódási pontokat, különös tekintettel a biológiai hátterű összefüggésekre. A gyulladás és a krónikus stressz mindkét betegségtípus kialakulásában szerepet játszik, mely magyarázhatja a magas komorbiditást. A daganatos betegek körében előforduló depresszió növeli a kórházi tartózkodás idejét és a mortalitást, csökkenti az életminőséget és rontja a compliance-t, és rosszabb prognózist jelent. (Neuropsychopharmacol Hung 2018; 20(2): 59–64)
Absztrakt
Hypocapnia and mental stress can trigger vicious circles in critically ill patients due to energy imbalance: a hypothesis presented through cardiogenic pulmonary oedema
ANDRAS SIKTER
Municipal Clinic of Szentendre, Internal Medicine, Szentendre, Hungary
The pathophysiologic significance of hypocapnia is strongly underestimated both in func- tional and organic diseases. Alterations of carbon dioxide levels immediately appear in the cytoplasm, causing abrupt pH changes. Compensatory mechanisms develop with latency, so intracellular alkalosis or acidosis can affect metabolism for hours/days. Hyperventilation alkalosis increases metabolic energy/O2 demand, while ATP production is often reduced due to developing hypophosphatemia. A healthy organism serves the increased energy demand conveniently, as a consequence, the excitability of the corticospinal and neuromuscular sys- tems grows. Functional diseases can occur due to increased membrane Ca2+ transients but tissues remain structurally unchanged. By contrast, a critically ill myocardium cannot satisfy the increased energy demand caused by acute hypocapnia. Vicious circles can occur, with cardiac forward and backward failure; pulmonary wedge pressure increases parallel with the lack of energy which can lead to pulmonary oedema and death. Hypocapnia can generate fatal vicious circles in several critical illnesses. Sympathicotonia and hypocapnia enhance arousal and make biological systems energetically unstable, thus vicious circles almost una- voidably occur. Somatic and psychic processes mutually influence each other, resulting in psychosomatic or somatopsychic disorders. The ability to provide energy supplies can be an important dividing line between organic and functional diseases. (Neuropsychopharmacol Hung 2018; 20(2): 65–74)
Érzelemszabályozás és szívritmus-variabilitás
Absztrakt
Érzelemszabályozás és szívritmus-variabilitás
Szemenyei eSzter1,2, KocSel natália1,2,3, ÖrKényi ágota2 éS KÖKÖnyei gyÖngyi2,3,4
1 ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Doktori Iskola, Budapest 2 ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet, Budapest 3 SE-NAP-2 Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport, Semmelweis Egyetem, Budapest 4 Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet, Budapest
A szívritmus-variabilitás (SZRV) annak orvostudományi felhasználása mellett a pszichológiai kutatások területén is egyre nagyobb teret hódít meg. Számos kutatás jelzi ugyanis, hogy a mentális betegségek alacsonyabb SZRV-sal járnak együtt, így egyesek szerint a SZRV transzdiagnosztikus biomarkernek is tekinthető. Jelen összefoglaló tanulmányban azt a lehe- tőséget vetjük fel, hogy a SZRV és a pszichopatológiák közötti kapcsolatban az érzelemszabá- lyozás deficitjei vagy a diszregulált érzelmi állapotok fontos közvetítő tényezők lehetnek. Ennek megfelelően sorra vesszük azokat a kérdőíves és kísérletes kutatásokat, amelyek a nyugalmi, illetve a fázisos SZRV és az érzelemszabályozás közötti kapcsolat vizsgálatát célozták meg. (Neuropsychopharmacol Hung 2018; 20(2): 46–58)