2019. december, XXI. évfolyam, 4. szám
SZERKESZTŐSÉGI LEVÉL
Faludi Gábor
elnök
Absztrakt
Az antipszichotikum farmakoterápia egyik fontos kérdése, hogy milyen betegcsoportba tartozó páci-
enseinknek javasolunk és írunk fel ilyen hatású gyógyszert. A másik fontos tényező, hogy az általunk
javasolt kezeléssel mennyire együttműködő, illetve adherens a betegünk.
Novel psychoactive substances (NPS) – knowledge and experiences of drug users from Hungary, Poland, the UK and the USA
Agnieszka Pisarska, Paolo Deluca, Zsolt Demetrovics, Jacek Moskalewicz, ReDNet group
Absztrakt
Background: The recent decade witnessed growing prevalence of novel psychoactive substances (NPS) among young people in Europe and elsewhere. The study, conducted in 2011 as part of the EU-funded ReDNet project, aimed at better understanding of motives behind the demand for NPS among youth as well as at their information needs in this regard. In addition to historical values, the lessons learned during the legal status of NPS may contribute to a more general understanding of use of new drugs and to current drug policies.
Method: A self-administered anonymous questionnaire on NPS was completed via internet among young people from Hungary, Poland, the United Kingdom and the United States (N=1353) when NPS in general still enjoyed legal status. Results: The majority of respondents (82%) used NPS in the last 12 months and approximately half of them experienced adverse effects from these substances. The most frequent motives behind NSP use were willingness to experiment with new substances. However, sense of security and confidence in their composition as legal products were also important drivers of their consumption. Desired psychoactive effects and risks associated with their use were rated as the two most vital pieces of information to improve their knowledge about NPS.
Conclusions: There were some differences between participants representing different countries, however, the study also revealed many similarities, suggesting emergence of global youth consumption cultures, including NPS use. Provision of information on NPS, including their positive and negative effects, should play an important role in drug policies. Since the time of the study some qualities of NPS (such as confidence in their composition as well as quality and sense of security) may have deteriorated after delegalisation. On the other hand, opinions of NPS users suggest that delegalisation may have a deterrent effect for one third of their consumers while would not affect majority of them.
Antipszichotikum gyógyszerkiváltási adatok és szkizofrén betegek pszichiátria ellátórendszerben való megjelenésének elemzése
Makkos Zoltán, Kováts Tamás, Gaál Péter
Absztrakt
Gyógyszeres kezelés és egészségkontrollhit a pszichiátriai betegek szemszögéből: attitűdbeli különbségek
Pogány László, Lazáry Judit
Absztrakt
Questionnaire on Psychiatric Treatment; PHBQPT) a pszichés zavarban szenvedők kezeléssel kapcsolatos vélekedésének és viszonyulásának felmérése céljából.
Módszerek: Vizsgálatunkba 115 pszichiátriai osztályon kezelt beteget vontunk be a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetből. A páciensek 5 különböző betegségkategóriába voltak sorolhatóak (addiktológiai-F1x; pszichotikus-F2x; aff ektív-F3x; szorongásos-F4x; személyiségzavar-F6x), ennek alapján összehasonlító elemzést végeztünk a csoportok között. A betegek önkéntesen és anonim módon töltötték ki a PHBQPT skálát és 4 saját kiegészítő tételt, amelyek a gyógyszerek hatékonyságával és a placebohatással kapcsolatos vélekedésre irányultak. Az összehasonlító vizsgálatot a skála tételeinek, valamint 5 alskálájának összpontszáma alapján végeztük ANOVA teszttel.
Eredmények: A teljes minta pontszámainak értékei nem mutattak lényeges eltérést a skálát eredetileg bemutató közleményhez képest. A tételenkénti összehasonlítás és az alskálák értékei alapján a legélesebben az addiktológiai és a pszichotikus betegek különültek el a külső és belső kontrollt mérő alskálákon. Egyes egészségkontrollra vonatkozó tételek tekintetében az F1x csoport az összes többi pszichés zavarban szenvedők csoportjától is markánsan különbözött. Ugyanakkor a gyógyszerek hatékonyságát a szerfüggők és a pszichotikus betegségben szenvedők csoportja érezte a leggyengébbnek. Azt, hogy a gyógyszerek az adott személyre a megszokottól eltérő módon hatnak, legritkábban a szorongó, leggyakrabban az addiktológiai és a pszichotikus zavarban szenvedők érzékelték magukon.
Konklúzió: A PHBQPT skála jól alkalmazható a hazai pszichiátriai betegek körében is; az eredmények hasonlósága arra utal, hogy a kezeléssel kapcsolatos attitűd kultúrától és egészségügyi rendszertől független. Eredményeink felhívják a figyelmet az eltérő betegségcsoportok egészségkontrollhitének, valamint a gyógyszeres kezeléssel szembeni attitűdjének különbségeire. Vizsgálatunk megerősíti a páciensek egyéni attitűdjének elemzésének szükségességét a megfelelő adherencia kialakítása céljából.
Bilaterális repetitív transzkraniális mágneses stimuláció (rTMS) akut hatásának vizsgálata terápia rezisztens major depresszióban szenvedők körében
Absztrakt
Bevezető: Az elmúlt 20 év vizsgálatai alapján bizonyossá vált, hogy a repetitív transzkraniális mágneses stimuláció (rTMS) hatékony kezelési alternatíva terápiarezisztens depresszióban (TRD), ennek ellenére a magyar pszichiáterek számára a major depresszió kezelésére nem érhető el a. Vizsgálatunkban bilaterális rTMS kezelést alkalmaztunk magyar TRD mintában, és a kezelésre adott akut klinikai változásokat értékeltük a tünetprofi l részletes elemzése alapján.
Módszerek: Vizsgálatunkba 22 TRD diagnózissal rendelkező beteget vontunk be 2×5 alkalmas bilaterális rTMS kezelés céljából. A tünetek monitorozásához a Beck Depresszió Kérdőívet (BDI), a Beck Szorongás Leltárt (BAI), a Montgomery-Asberg Depresszió Pontozó Skálát (MADRS), az Snaith-Hamilton Örömképesség Skálát (SHAPS), illetve az Alvászavar Skálát (ISI), valamint a neurokognitív teljesítmény felmérése céljából a Trail Making Testet (TMT-A és TMT-B) alkalmaztuk. A teszteket a 10 üléses protokollt követően megismételtük (14. nap).
Eredmények: Az 1. napon elért pontszámok a 14. napra szignifi kánsan csökkentek a depresszióskálák (pMADRS=0,022; pBDI=0,001), a szorongásskála (pBAI=0,020) és a TMT-A teszt esetén (pTMT-A=0,019). Az SHÖS, az ISI és a TMT-B teszt átlagértékei változatlanok maradtak a kezeléssorozat végére. A nők és a férfiak külön csoportban végzett elemzése alapján a férfiaknál kizárólag az alvás javult szignifi káns szinten (p=0,015), míg a nők esetében jelentősen csökkent a MADRS (p=0,015), a BDI (p=0,005) és a TMT-A skálák pontértéke (p=0,036). A kezelés során érdemi mellékhatást a páciensek nem észleltek. Következtetés: A 2×5 alkalommal végzett bilaterális rTMS kezelés biztonságosan és hatékonyan alkalmazható TRD-ben szenvedők körében. Eredményeink alapján már a 10. alkalom után közvetlenül szignifi káns javulás várható a depressziós, a szorongásos, és a neurokognitív tünetek tekintetében. Adataink szerint a férfiak és a nők csoportjában a javulás más-más tünetek redukciójával kezdődik a kezelés akut hatásának következtében. További, követéses vizsgálat szükséges a tünetek javulásának tartósságát, illetve az anhedónia és az alvástünetek változását tekintve a kezelés utáni későbbi időpontokban végzett kontroll mérésekkel.
