Célkitűzés: Tanulmányunkban az Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról (OLAAP) kutatás 2019-ben készült harmadik adatfelvételének általános módszertani hátterét és főbb metodológiai eredményeit mutatjuk be. A kutatás a magyar népesség addiktológiai problémáinak feltérképezése, s a hazai általános populációs addiktológiai trendek nyomon követése mellett az addiktológiai vizsgálatok során alkalmazott módszertan fejlesztésére irányuló célkitűzéseket fogalmaz meg. A tanulmányban bemutatásra kerülnek a kutatásban felhasznált mérőeszközök, az alkalmazott mintaválasztási és adatfelvételi stratégia, továbbá a mintaeléréssel, valamint az alkalmazott mérőeszközök megbízhatóságával és érvényességével kapcsolatos módszertani eredmények.

Módszer: A kutatás a 18-64 éves népesség bruttó 1800, nettó 1385 fős, országos reprezentatív mintáján készült. Az elméleti hibahatár mértéke 95%-os megbízhatósági szinten ±2,6%. A mintakiesések korrigálása rétegkategóriák szerinti mátrix-súlyozással történt. A felmérés a szerhasználó magatartások (dohányzás, alkohol- és egyéb pszichoaktív szerek használata), valamint a különböző viselkedési addikciók (problémás internet használat; problémás online játék használat; problémás online közösségi média használat; problémás szerencsejáték használat; problémás testedzés; evési zavar; munkafüggőség;kényszeres vásárlás; problémás mobiltelefon használat) vizsgálatára irányult.

Eredmények:Az adatok megbízhatóságának, a mintavételen kívüli hibák nagyságának adatbázison belüli eszközökkel történő vizsgálata alapján azt mondhatjuk, hogy a vizsgált addikciós magatartások aktuális jellemzői és mintázódása tekintetében a kutatás adatai alapján érvényes és megbízható megállapítások fogalmazhatók meg. Ugyanakkor a szerhasználó magatartások mintavételen kívüli hibáinak tendenciái azt jelzik, hogy a változások elemzése fokozott odafi gyelést igényel az érintett adatok értelmezése során, illetve esetleg korrekciós eljárások alkalmazását teszi szükségessé, a tendenciák becslése, illetve interpretálása esetében. A kutatás először vizsgálta a viselkedési addikciókra vonatkozó prevalencia adatok megbízhatóságát és érvényességét. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy ezek az adatok valószínűleg a szerhasználó magatartásokhoz képest kisebb mértékben terheltek mintavételen kívüli hibákkal.

(Neuropsychopharmacol Hung 2021; 23(1): 184–207)

Kulcsszavak: addiktológiai problémák, reprezentatív lakossági felmérés, módszertan, dohányzás,
alkoholfogyasztás, pszichoaktívszer-használat, viselkedési addikciók

Háttér: A COVID-19 pandémia kitörése óta a bevezetett korlátozások a serdülő korosztályt is erőteljesen érintik, ugyanis a fi ataloktól a vírushelyzet alatt elvárt viselkedés ellentétes azzal, ami az átlagos fejlődés során jellemzi őket. A serdülők normatív krízissel érintett korosztálya amúgy is különösen sérülékeny, emellett a korlátozások miatt időlegesen elérhetetlenné válhatnak számukra szociális és egészségügyi szolgáltatások, továbbá akár elhanyagolásnak, vagy bántalmazásnak is ki lehetnek téve, mely a pandémia alatt láthatatlanná válhat az ellátó- és jelzőrendszer tagjai számára.

 Célkitűzés:

1. A lelki egészség és életminőség felmérése a pandémia különböző szakaszaiban és a járvány lezárultával.
2. A résztvevők érdeklődési köréhez igazított, igényeire szabott lelki egészségfejlesztő intervenció.
3. Átfogó online prevenciós program tervezése.
4. Nemzetközi team bevonásával a program kulturális adaptálása.
5. A jövőbeli hasonló helyzetek esetére evidenciákon alapuló beavatkozási tervek készítése.

Módszerek:

Online vizsgálatunkba 11-18 éves serdülők és szüleik/gondviselőik kerülnek bevonásra

európai és europán kívüli országokból. Az utánkövetéses adatgyűjtés során megkeressük a résztvevőket, hogy önkitöltős kérdőívcsomag segítségével felmérjük az életminőségüket, lelki egészségüket, szükségleteiket és attitűdjeiket a járványhelyzettel kapcsolatban. A hazai adatgyűjtést kutatócsoportunk elsőként kezdte meg, a járvány első hulláma, az Európa szerte bevezetett korlátozások idején, 2020 márciusában. Ezt követően a rendszeres utánkövetés (kezdetben heti, majd havi, két havi, három havi) segítségével vizsgáljuk, hogyan változnak a serdülők és szüleik szükségletei, mentális egészségük és életminőségük. Vizsgálatunkat egy éves keretben tervezzük, mely 2021. márciusában zárul. A legutóbbi utánkövetés 2020 decemberében zajlott. A prevenciós program tervezése jelenleg is zajlik. Várható eredményeink: A vizsgálatunk eredményei alapján kidolgozásra kerülő prevenciós program segíti a mentális egészség megőrzését, javítja az életminőséget, növeli a fi atalok bevonódását, hogy betartsák a vírushelyzet miatti korlátozásokat, megkönnyíti a visszailleszkedést a járványt követő nyitás során.

Továbbá információt kaphatunk a fiatalok általános jóllétéről egy extrém, fenyegető szituációban.

Következtetések: Eredményeink segíthetik az esetleges jövőben fenyegető szituációra vonatkozó

irányelvek és az átfogó prevenció kidolgozását.

Kulcsszavak: Covid-19 pandémia, korlátozások, lelki egészség, életminőség, online prevenciós program

(Neuropsychopharmacol Hung 2021; 23(1): 208-214)

Az a véleményünk, hogy a nyugati világ életmódja – a kalorikus vagy savasító ételek túlfogyasztása – megzavarja a foszfát anyagcserét és a szervezet homeosztázisát. Pszichés tényezőket, mint például a stresszes társadalmi együttélés miatti „társadalmi vereséget” (social defeat) csökkent fi zikai és mentális aktivitás, valamint krónikus hipoventiláció (hiperkapnia) jellemzi. Legalább két mechanizmus közvetíti a foszfátok káros érrendszeri hatásait, bár az intracelluláris acidózis mindkettőre jellemző. Először is, a nem megfelelő életmód és étkezés, valamint a társadalmi vereség pszichoszomatikus mechanizmusa (főleg krónikus hiperkapniás acidózis révén) inzulinrezisztenciához vezet, amelyet a klasszikus kardiometabolikus szindróma jellemez. Másodszor, a veseelégtelenség vagy a savasító étrend által okozott fi x savakkal való túlterhelés az itt javasolt Kimerülő Puff er Szindrómához (KPSZ) vezet intracelluláris metabolikus acidózis okozása révén, melynél a szérum szervetlen foszfát szintjének emelkedése jelentkezhet. Ez a két mechanizmus átfedésben van, melyeket genetikailag meghatározott folyamatok szabályoznak és a foszfát-anyagcsere megzavarását eredményezik, és végül az érrendszeri meszesedésbe torkollnak. Javasolt az alacsonyabb kalória bevitele és kevésbé savasító ételek fogyasztása, mérsékelt fokú hipokapnia előidézése mellett számos más megoldás is lehetséges.

Kulcsszavak: kardiometabolikus szindróma, kimerülő puff er szindróma, intracelluláris acidózis,
társadalmi vereség

(Neuropsychopharmacol Hung 2021; 23(1): 215-220)

Bevezetés: Az adherenciát és ezáltal a terápia eredményességét jelentősen meghatározza a betegek kezeléssel szembeni attitűdje, különösen a krónikus betegségek esetén. Az észlelt kontroll (saját képességekbe vetett hit, amelyek az elérendő célhoz, a gyógyuláshoz vezető magatartáshoz szükségesek), valamint az egészségkontroll helye is befolyásolja a terápiahűséget, vagyis az, hogy a személy milyen mértékben hozza összefüggésbe gyógyulását, egészsége megőrzését saját magatartásával, vagy más, külső személyekkel. Az egészségkontroll hit, a gyógyszerszedési attitűd és a pszichológiai reaktancia együttes mérését lehetővé tevő kérdőívet fejlesztettek ki De Las Cuevas és mtsai a kezeléssel szembeni attitűd komplex vizsgálata céljából 2019-ben (Patient’s Health Belief Questionnaire on Psychiatric Treatment, PHBQPT). Módszerek: A vizsgálatba 188 (115 nő és 73 férfi ; átlag életkor=32,8±10,7 év) pácienst vontunk be a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet általános pszichiátriai osztályairól. A 17 tételből álló Egészségkontroll hit kérdőív magyar verzióját alkalmaztuk a vizsgálatban. A magyar változat elkészítéséhez az eredeti skála szövegét munkacsoportunk egy tagja magyarra fordította, majd ezt a verziót egy, a vizsgálattól független személy visszafordította angol nyelvre. Ezt követően egy angol anyanyelvű kolléga a fordítást és az eredeti skála szövegét összevetette. Az összehasonlító elemzés eredménye szerint jelentős tartalmi különbség nem volt a két angol verzió között, megfelelőnek értékeltük. A kérdőív 5 alskálából áll: 2 alskála a kontrollhit kategóriákba tartozó ’orvosnak tulajdonított kontroll’ (Doctor HLOC), ’belső kontroll’ (Internal HLOC); 2 alskála a gyógyszerrel szembeni attitűdöknek megfelelő ’pozitív aspektus’ (PozAsp) és ’negatív aspektus’ (NegAsp); valamint a ’pszichológiai reaktivitás’ (Psychological reactance, PsycholReact) alskálák. A kérdőív pontszámok eloszlását Kolmogorov-Smirnov-féle normalitás teszttel végeztük. A belső konzisztenciát, valamint az itemenkénti és az inter-item korrelációs értékeket reliability analysis segítségével elemeztük. A skála strukturális jellemzését az egyes tételek és skálák kihagyása esetén mutatott értékekkel egészítettük ki. A kérdőív faktoriális elemzéséhez főkomponensanalízist (principle component analysis, PCA) alkalmaztunk Kaiser-féle normalizációs rotáció metódussal. A p-értéket 0,05 alatti érték esetén fogadtuk el szignifi káns szintűnek. A statisztikai számításokat az SPSS 24.0 software alkalmazásával végeztük.

Eredmények: Az összes tétel együttes vizsgálata elfogadható belső konzisztenciát mutat (Cronbach’s alpha=0,62), azonban a skála értékelésénél alapvetően nem a totál pontszám, hanem az alskálánkénti pontszámok meghatározóak klinikai szempontból. Az egyes tételek kiemelése a skála szerkezetéből nem javítja érdemben az alfa értékét. A főkomponens-analízissel a tételek 5 faktorba sorolását találtuk a legerősebb modellnek, amely az eredeti kérdőív 5 alskálájának feleltethető meg a pontszámok alapján. Míg egy komponens esetén a megmagyarázott hányad 26,4%, 5 komponens alkotása után ez az érték 60,8%. A faktorelemzés tehát saját mintánkon is megerősítette az alskálák mint önállóan értelmezhető egységek alkalmazhatóságát. Az alskálánkénti elemzés arra utalt, hogy mindegyik alskála belső konzisztenciája 80% feletti, kivéve a PsycholReact, ami gyenge értékkel bírt. A kérdőívet eredetileg bemutató elemzésben szereplő értékekkel összehasonlítva a saját mintánkkal azt találtuk, hogy a tételenkénti és az alskála átlagpontszámok jelentősen nem tértek el egymástól, sőt, a legmagasabb pontszámot mindkét mintában ugyanazon a tételen érték el a páciensek.

Konklúzió: Az Egészségkontrollhit és pszichiátriai kezeléssel szembeni attitűd kérdőív magyar verziójának statisztikai elemzésével megbízhatónak és validnak találtuk magyar pszichiátriai betegek mintáján is. Az eredeti közleményben szereplő ambuláns betegek mintájával végzett vizsgálatokhoz képest a saját, kórházi kezelés alatt álló betegek mintájának hasonló eredménye a kezelés körülményeitől függetlenül alkalmazható eszközről tanúskodik. Az Egészségkontrollhit és pszichiátriai kezeléssel szembeni attitűd kérdőív ígéretes eszköz lehet a páciensek vizsgálatára és monitorozására a terápia folyamán, ami jelentős segítséget nyújthat a kezelőorvos számára a kezeléssel kapcsolatos kommunikációs stratégia vezetésében a hosszútávú adherencia kialakítása, illetve megerősítése céljából.

Kulcsszavak: gyógyszerszedési attitűd; adherencia; kontrollhit; gyógyszeres kezelés;
pszichiátriai kezelés

(Neuropsychopharmacol Hung 2021; 23(1): 221-231)

A COVID 19 pandémia mentális egészségre gyakorolt hatása depresszióval, szorongásos zavarral és kényszerbetegséggel diagnosztizált, illetve egészséges populációk körében: 3 longitudinális holland vizsgálat bemutatása
The mental health impact of the COVID-19 pandemic on people with and without depressive, anxiety, or obsessive-compulsive disorders: a longitudinal study of three Dutch case-controll cohorts; Kuan-Yu Pan, Almar A L Kok, Merijn Eikelenboom, Melany Horsfall, Frederike Jörg, Rob A Luteijn, Didi Rhebergen, Patricia van Oppen, Erik J Giltay, Brenda W J H Penninx; Lancet-Psychiatry 2021; 8:121-129

2020. február 27-én diagnosztizálták az első COVID-19 fertőzésben szenvedő beteget Hollandiában, és a járvány elszabadulásával a társadalom szinte összes rétege érintetté vált azóta. 2020. március közepétől a többi országhoz hasonlóan Hollandiában is különböző korlátozó intézkedéseket vezettek be (karantén, lezárás, távolságtartás, stb.). Az egészségügyi kockázatok mellett a pandémia negatívan érintette a gazdaságot, fi nanciális problémákat, munkanélküliséget generált. A pszichiátriai betegek vulnerábilis csoportot alkotnak, anyagi helyzetük instabil, szociális kapcsolataik szegényesek, így várható volt, hogy betegségük romlik a pandémiás időszakban. Történtek
vizsgálatok Kínában és Ausztráliában is, amelyek igazolták, hogy sokkal több depressziós-szorongásos tünet, alvászavar volt megfi gyelhető a pszichiátriai betegek körében összehasonlítva az egészséges populációval.
Ebben a bemutatásra kerülő holland vizsgálatban az a kuriózum, hogy már a 2000-es években megkezdték a minták gyűjtését, majd közülük a járvány kitörésekor ismételten beválogattak betegeket (2-8 héttel a lezárást
követően), így meg tudták becsülni, hogy a pandémia következményeként kialakult pszichés tünetek hogyan alakultak a már korábban is mentálisan érintett, illetve az egészséges csoportokban. Az első vizsgálatba 2004 és 2007 között 18-65 év közötti személyeket válogattak be, 2329-en depressziós és/vagy szorongásos betegségben szenvedtek, 367-en ezek testvérei voltak, míg volt egy 652 fős egészséges kontrollcsoport is. A beválogatást követően 2, 4, 6 és
9 évvel történtek négyszemközti interjúk, az állapot aktuális felmérése céljából. A második vizsgálatba 378 idős, depressziós beteg tartozott (60-93 év), akiket 2007 és 2010 között vontak be, 132 fős egészséges kontrollt alkalmaztak.
A beválogatást követően 2 és 6 év múlva újra meginterjúvolták őket. A harmadik vizsgálatban 419 kényszerbeteget követtek nyomon, akik 18-65 év közöttiek voltak, 2, 4 és 6 év múlva ismételt becslések, mérések történtek.
Különböző, nemzetközileg elfogadott és sztenderdizált skálákat alkalmaztak a betegségek diagnosztizálására (Quick Inventory of Depressive Symptoms, Beck Szorongás Skála, Penn State Worry Questionnaire, De Jong Gierveld Loneliness Scale, CIDI, SCID-I). 2020. április 1. és május 13. között történt az online kérdőívek felvétele. A még élő 2748 személyből végül 1517-en vettek részt a vizsgálat ezen szakaszában. Akik végül nem válaszoltak, azok fi atalabbak, alacsonyabb iskolai végzettségűek voltak, és körükben jóval magasabb volt a már korábban is fennálló pszichiátriai betegség, a nemek között azonban nem volt különbség.