2022. június XXIV. évfolyam, 2.szám

Szerkesztői levél

Faludi Gábor

A terápiás adherencia és a személyiség kapcsolata

Szabó Georgina, Szita Bernadett, Michele Fornaro, Döme Péter, Várbíró Szabolcs és Gonda Xénia

Absztrakt

A hosszú távú terápiák nem megfelelő betartása jelentősen befolyásolja a betegség lefolyását és kimenetelét, ezért súlyosan veszélyezteti mind a kezelés hatékonyságát és sikerét, mind a betegek hosszú távú jóllétét. A terápiás adherencia rendkívül összetett folyamat, számos kockázati- és védőfaktora azonosított, amelyek közül soknak a hátterében a páciens pszichológiai jellemzői állnak. Számos olyan gyógyszeradherencia-modellt fejlesztettek már ki, amelyek célja a betegek pszichológiai jellemzőinek fi gyelembevétele, az utóbbi évek kutatásai pedig a különböző személyiségmodellek és a terápiás javaslatok betartá[1]sára vonatkozó viselkedés kapcsolatát vizsgálják. Összefoglaló közleményükben a szerzők áttekintik az eddigi ismereteket, modelleket, és kutatási eredményeket a személyiség és az adherencia kapcsolatáról, ezek klinikai vonatkozásait, illetve kitekintést nyújtanak a kutatás jövőbeli irányvonalaira.

(Neuropsychopharmacol Hung 2022; 24(2): 69–77)

Kulcsszavak: adherencia, személyiség, temperamentumok, EPQ, BFQ, TCI, affektív temperamentumok, TEMPS-A

Absztrakt

Háttér és célkitűzés: A spirituális egészség (SE), az egészség három dimenziója – fizikai, mentális és társas – egyensúlyát fenntartó erő jelentős mértékben hozzájárul az életminőséghez. A jelen kutatás célja az SE vizsgálata volt iráni egyetemisták körében. Módszer: A jelen kutatást, mely szisztematikus reviewt és metaanalízist foglal magában, 2020. novemberében és decemberében végeztük. Valamennyi 2012 és 2020 között hét valid adatbázisban megjelent és az iráni egyetemisták spirituális egészségére fókuszáló cikket összegyűjtöttünk és értékeltünk. Ennek alapján 20 cikket azonosítottunk, melyek adatait Stata szoftver segítségével elemeztük. Eredmények: 2012 és 2021 között összesen 20 Iránban végzett kutatást találtunk, melyben összesen 4805 személyt vizsgáltak. Az iráni egyetemi hallgatók spirituális egészsége 80.5% (95% CI, 73.56%–87.44%). Következtetés: Az áttekintett cikkek eredményeinek szintézise alapján a spirituális egészség az iráni egyetmisták körében magas.

 Kulcsszavak: spirituális egészség, egyetemi hallgató, szisztematikus review, metaanalízi

Absztrakt

Célkitűzések: A szerhasználati viselkedés helyeslésének/helytelenítésének szerepe lehet a szerhasználat kialakulásában és fennmaradásában. Ugyanakkor kevesebb információ áll rendelkezésre a különböző pszichoaktív szerhasználati formák helytelenítésének mérési jellemzőivel kapcsolatban. Jelen tanulmány célja, hogy tételválasz-elemzés használatával megvizsgálja a szerhasználat helytelenítésének látens struktúráját, valamint a különböző szerhasználati formákat mérő tételek pszichometriai jellemzőit. Módszer: A tanulmányban a 2015-ös (N=2274) és 2019-es (N=1358) Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról vizsgálat reprezentatív, felnőtt mintái kerültek felhasználásra. Dichotóm pon[1]tozású tételek révén 11 szerhasználati forma helytelenítése került felmérésre (pl. dohányzás, alkoholhasználat, illegális droghasználat különböző formái). Eredmények: A szerhasználat helytelenítésének egyfaktoros mérési modelljét támogatták az adatok. A tételválasz[1]elemzés eredményei alapján az alkoholhasználat és a dohányzás helytelenítése mérsékelt diszkriminációs kapacitással volt jellemezhető, ill. ezen tételek leginkább a szerhasználati helytelenítés kontinuumának mérsékelten alacsony és mérsékelten magas szintjein mutatták a legmagasabb információtartalmat. Az illegális droghasználat különböző formáinak helytelenítése magas és nagyon magas diszkriminációs kapacitást mutatott, mely tételek a szerhasználati helytelenítés kontinuumának nagyon alacsony és alacsony tartományaiban rendelkeztek a legmagasabb információtartalommal. A 2015-ös adatfelvétel során a heroin, az ecstasy és a designer stimulánsok kipróbálásának helytelenítését mérő tételek rendelkeztek a legmagasabb szintű információtartalommal. A 2019-es adatfelvétel során a szintetikus kannabinoidok és a kannabisz kipróbálásának, valamint a kannabisz alkalmi használatának helytelenítését mérő tételek nyújtották a legmagasabb szintű információtartalmat. Következtetések: Az illegális droghasználati formák esetében kevésbé megengedő attitűdök voltak láthatóak, az alkoholhasználat és a dohányzással összevetve. A szerhasználati helytelenítést mérő tételek diszkriminációs és nehézségi kapacitása összefüggést mutathat az adott pszichoaktív szer jogi státuszával.

Kulcsszavak: attitűdök, helytelenítés, tételválasz-elmélet, mérés, szerhasználat

Absztrakt

A COVID-19 világjárvány jelentős pszichés hatást gyakorolt mind az egészséges, mind a pszichiátriai zavarban szenvedők mentális állapotára. A szerzők 34 kényszerbeteget vontak be a vizsgálatukba, a vizsgálati betegcsoportban egyaránt volt kontaminációs tünetektől szenvedő és attól mentes beteg, fertőzésen átesett és át nem esett, illetve folyamatos terápia alatt álló és nem álló beteg. Felmérték a közel két éve fennálló pandémia következ[1]tében kialakuló általános állapot változást, az egészségügyi előírások betartását, valamint a kényszeres tünetekben beálló változásokat. Eredményeik azt mutatják, hogy a járvány nem specifi kus stresszhatása szignifi kánsan kevésbé érintette a gondozás alatt állókat a terápiában nem részesültekhez viszonyítva. Ugyanakkor a tüneti kép jellegzetességei és a COVID fertőzés ténye nem befolyásolták szignifi kánsan a betegek általános állapotát, az egészségügyi előírások betartását és a kényszeres tünetek változását sem. A vizsgálat leg[1]fontosabb eredménye az, hogy az állapotromlás mértéke szempontjából a fenntartó terápia a legjelentősebb tényező, és sem a tüneti dimenziónak (tüneti alcsoport), sem a COVID fertőzésnek nem volt lényeges szerepe. Az eredmények alátámasztják azt, hogy egy ilyen akutan fellépő, és tartósan fennálló stresszhelyzetben, mint a világjárvány, a folyamatosan elérhető szakmai segítség, a megfelelő terápiás kapcsolat az egyik legfontosabb protektív faktor a visszaesés megelőzésében.

(Neuropsychopharmacol Hung 2022; 24(2): 95–102)

Kulcsszavak: obszesszív-kompulzív zavar, COVID-19 járvány, fenntartó terápia

Folyóiratreferátum

Péter László