Az eddigi kutatási eredmények alapján a kényszerbetegek (obszesszív-kompulzív zavar, OCD)

kognitív profi lját a végrehajtó funkciók és a vizuális-téri emlékezet érintettsége határozza

meg. A vizuális-téri emlékezet zavarának széles körben elterjedt vizsgálati eszköze a Rey-

Osterrieth Komplex Ábra (Rey-Osterrieth Complex Figure, ROCF). Az ROCF értékelésére

több pontozási rendszer is használható, ezek közül a legelterjedtebb az eredeti, Osterrieth

értékelési rendszer. A Boston kvalitatív pontozási rendszer (Boston Qualitative Scoring

System, BQSS) egy új, az Osterrieth értékelési rendszernél sokkal részletesebb pontozási

rendszer, amely egyaránt lehetővé teszi az ROCF kvantitatív és részletes kvalitatív elemzését

Vizsgálatunkban 24 OCD, valamint 24 életkorban és iskolázottságban illesztett egészséges

kontrollszemély másolási és azonnali felidézési teljesítményét elemeztük az Osterrieth

és a BQSS pontozási rendszerrel. Kutatásunk két fő célja: (1) megvizsgálni az OCD csoport

által mutatott eltéréseket a kontrollcsoporthoz képest a vizuális-téri emlékezeti teljesítményben,

valamint (2) az Osterrieth és a BQSS pontozási rendszer összehasonlítása egy

adott klinikai mintán. Eredményeink mind az Osterrieth, mind a BQSS pontozási rendszer

alapján azt mutatják, hogy az OCD csoport a másolás esetében nem, azonban a felidézés

esetében szignifi kánsan rosszabbul teljesített. Vizsgálatunk alapján elmondhatjuk, hogy

mindkét pontozási rendszer hatékonyan alkalmazható kényszerbetegeknél is a vizuálistéri

emlékezet működésének vizsgálatára. Míg az Osterrieth értékelési rendszer gyorsabb

és elterjedtebb, addig a BQSS pontozási rendszer a kvantitatív mutatókon túl részletes

kvalitatív aspektusokat is vizsgál.

 (Neuropsychopharmacol Hung 2023; 25(1): 5–17)

 Kulcsszavak: kényszerbetegség, Rey-Osterrieth Komplex Ábra, Boston Kvalitatív Értékelési

Rendszer, vizuális-téri emlékezet, végrehajtó funkciók

A gyermekkori szexuális abúzus számos súlyos következménnyel járó fontos téma, így az

öngondoskodással kapcsolatos edukációra fókuszáló programok növelik a gyermekek

tudását, tudatosságát és készségeit a szexuális abúzussal szemben. Ezt a világszámos

országában az egészségügy egyik prioritásaként kezelik. Jelen kutatás célja a gyermekek

szexuális gondoskodására irányuló, robotokkal végzett pszichológiai intervenciós program

vizsgálata volt. Az eredmények szerint a robot alapú pszichológiai intervenció hatásos volt.

A program lényege a gyermekek viktimizációjának megelőzése azáltal, hogy olyan szkilleket

tanulnak, melyek segítségével megvédhetik magukat, megtanulják felismerni a jó és rossz

kapcsolatokat, valamint azt, hogy hogyan kérjenek segítséget egy olyan felnőttől, akiben

megbíznak. A módszer így alkalmas pszichológusok és tanácsadók általi alkalmazásra.

Kulcsszavak: prevenciós program, szexuális gondoskodás, pszichológiai intervenció, szexuális

abúzus, robot

A pszichoterápiás intervenciók sok szempontból különböznek az egyéb egészségügyi

beavatkozásoktól, és a bizonyítékokon alapuló orvoslás indikátorait módosításokkal szükséges

esetükben alkalmazni. Egy egységes értékelési és minőségbiztosítási keretrendszer

alkalmazása segítheti a pszichoterápiás szcénát abban, hogy a társszakmák egyenrangú

egészségügyi szolgáltatásként tekintsenek rá és módszereire. A pszichoterápiás szakterület

klinikai ellátásban alkalmazott beavatkozásaira, módszereire vonatkozó szakmai ajánlásokat

a hazai egészségügyi szabályozási gyakorlatban specifi kus szakmai irányelv rögzítheti. Egy

szakmai irányelv kiindulópontot és iránymutatást is jelent a (képződni tervező, képződő,

kiképzett) szakemberek, de az egészségügyi fi nanszírozó(k) számára egyaránt. Ezen kívül

egy rögzített szakmai keretrendszer konzekvens és számonkérhető minőségbiztosítási

relevanciát jelenthet a gyógyulni vágyó betegek és a pszichoterápiához, mint segítő eszközhöz

fordulók számára. A szakmagyakorlatra vonatkozó evidenciákon alapuló ajánlások

1) tudományos szempontból is alátámasztott megállapítások mentén validálhatják a választott

ellátási gyakorlatot, 2) defi níciók által konszenzusosan feloldhatják a szakterületre

jellemző anomáliákat okozó tisztázatlanságok félreérthetőségeit, 3) alapjául szolgálhatnak

az átlátható és módszeres szakmaszervezés képzési, adminisztratív és költségvetési/kódrevíziós

vonatkozásai számára is. Egy pszichoterápiás módszer klinikai alkalmazhatóságát

meghatározzák annak kutatási evidenciái: a következetes szakmai döntéshozatalt rangsorolt

hatékonyságú bizonyítékok alapján lehet és kell meghozni.

 (Neuropsychopharmacol Hung 2023; 25(1): 26–35)

 Kulcsszavak: pszichoterápia, irányelv, hatékonyság, konszenzus, módszertan

A szerző jelen írásában a depressziónak az öngyilkos magatartásban betöltött szerepét

elemzi különös tekintettel a szuicid mortalitás terén Magyarországon régóta észlelhető

területi különbségekre és az egyre kiterjedtebb antidepresszív gyógyszeres kezelés hatására

a hazai öngyilkossági ráta csökkenésében.

 (Neuropsychopharmacol Hung 2023; 25(1): 36–46)

Kulcsszavak: antidepresszívumok, depresszió, öngyilkosság, szuicid prevenció, területi

különbségek