Volume 20, Issue 4, December 2018

Editoral in Hungarian

Judit Lazáry
Abstract

Tisztelettel üdvözlöm a Neuropsychopharmacologia Hungarica decemberi számának olvasóit!

Az év utolsó hónapjában időszerű összegezni az eredményeket, áttekinteni a fontosabb eseményeket. A 2018. év fontos esztendő volt társaságunk és a Neuropsychopharmacologia Hungarica életében egyaránt. Az MPPT elnöksége és programja megújult, a folyóirat 20. évének fennállását ünnepeltük, szerkesztősége átalakult. Nagyszerű kolleganőmmel, Gonda Xéniával az igen megtisztelő és örömteli szerkesztői megbízatást nyertük el. Bízunk benne, hogy színvonalas és korszerű újságot tudunk rendszeresen készíteni olvasóink számára, mellyel fenn tudjuk tartani az érdeklődést a tudományos eredmények iránt. Legfontosabb célunk, hogy felmutassunk olyan trendeket, melyek a tudományos igényű klinikusok, kutatók számára gondolatébresztőek lehetnek. Közleményeinket inspiráló kiindulópontnak szánjuk egy-egy témában való elmélyedéshez. Az újdonságok mellett ezért fontosnak tartjuk az áttekintéseket nyújtó összefoglaló és kritikai tanulmányokat, átfogó képet adva az adott témáról alkotott gondolkodás formálódásáról. Szerkesztői munkánkkal a szakirodalom megkedveltetését és a tudásmegosztást kívánjuk szolgálni, ugyanakkor kiemelt szempontunk az is, hogy az ismeretek puszta befogadása helyett érzékenyítsük az olvasót az ellentmondó vagy kritikus pontok észlelésére. Ez azért is fontos, mert olvasóinkra mint potenciális szerzőkre is tekintünk, interaktív kapcsolatra törekszünk. Reméljük tehát, hogy értékmegőrző és -teremtő erőfeszítéseink találkoznak olvasóink igényeivel, és egyre több érdeklődőt érünk el folyóiratunkkal.

Aktuális számunkban ismét igyekeztünk változatos, érdekes témákat bemutatni. Egy izgalmas összefoglaló tanulmányban a gyermekpszichiátrián túlmutató evészavarok témakörével foglalkozik és a magyarázó modelleket elemzi Ábrahám Ildikó gyermekpszichiáter. Az antidepresszívumokkal végzett vizsgálatokban észlelt magas placebohatással kapcsolatos heterogén irodalmi adatokról nyújt érdekes összefoglalást Pogány László pszichiáter, klinikai farmakológus. Emellett a szerotoninreceptorok legfontosabb ismereteit összegzi szponzorált közleményben Szekeres György. A nemzetközi szakirodalomból választott két közleményről Urbán Nóra és Péter László készített recenziót. A szerkesztő tanulmányában a depresszió perifériás biomarkereiről olvashatnak összefoglalást.

Eredményes, sikerekben gazdag új évet kívánunk minden kedves olvasónknak!

Abstract
Investigations intensively focus on peripheral biomarkers in major depressive disorder (MDD),
however, an up-to-date amd specific tool is still not available. There is an increasing body of
data in the literature concerning this issue and the majority of this confirms that most promising markers are related to the HPA axis, inflammation and neurotrophic factors. Results from
the addressed area suggest that testing multiple markers together can provide a valuable
outcome in concerning diagnosis, treatment selection and monitoring. Several influencing
factors altering the levels of biomarkers as well as biologically inappropriate phenotypic
measurements contribute to the numerous difficulties of precise evaluation and validation
of biomarkers is. By correcting of these biases clinically applicable lab tests can be developed
in the near future which will lead to significant improvement in the personalized therapy
of MDD with more successful therapeutic outcomes and it will be an important tool in the
pharmaceutical developments too.
Keywords: biomarkers, neurobiology of depression, neuropsychobiology, therapeutic marker
Abstract

Az evészavarok kontinuum hipotézise, egy modell alakulása az 1970-es évektől napjainkig

Ábrahám Ildikó


 

Semmelweis Egyetem, 1.sz. Gyermekgyógyászti Klinika Gyermekpszichiátriai Osztály, Budapest


Az evészavarok osztályozása, valamint diagnosztikai kritériumainak meghatározása jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, mely módosulások hátterében a kórképcsoportról alkotott elméletek húzódnak. A klinikusi munkát nem kevésbé érintő akadémiai gondolkodást időről-időre átformálták az egyre nagyobb elemszámú, a pszichológiai mérőeszközök fejlesztéseinek köszönhetően részletesebb vizsgálatok eredményei. Az evészavarok tanulmányozása különösen komoly kihívást jelent a kutatók számára, hiszen heterogén, dinamikusan változó betegségcsoportról van szó mind a klinikai megjelenését, mind időbeli lefolyását tekintve. A szerző az alábbi közleményben áttekintést nyújt a különböző magyarázómodellekről, a témához kapcsolódó legfontosabb eredményekről. Annak ellenére, hogy a terület tudományos kutatása intenzíven fejlődik, további vizsgálatokra van szükség az evészavarok alcsoportjainak egzakt meghatározásához és eredményes terápiás protokoll kidolgozásához.

(Neuropsychopharmacol Hung 2018; 20(4): 131–139)

Kulcsszavak: evészavar, anorexia nervosa, bulimia nervosa, táplálkozási zavar

Abstract
Classification and definition of criteria for eating disorders (ED) have been modified in the last
decades due to changing theories about these disorders. The academic approach has been
transformed from time to time by results from studies with increasing number of subjects
and updated psychological tools. Investigation of EDs means a great challenge for researchers
since they constitute a heterogeneous group and exhibit a dynamically variable manifestation and chronological progress. The author provides an overview on the different theories
and related most significant results. Despite the intensively developing research in this field,
further investigations are needed for the exact determination of subclusters of EDs and to
develop successful treatment protocols.
Keywords: eating disorders, anorexia nervosa, bulimia nervosa, nutrition disorders