Volume 20, Issue 2, June 2018

 

Editoral in Hungarian

Prof Dr. Gábor Faludi 

Abstract

Társaságunk tisztújító közgyűlését 2018. április 23-án tartottuk. Szomorú aktualitását az adta, hogy tavaly júliusban meghalt Gaszner Péter, aki 1980-tól 37 éven keresztül volt az általa alapított
Pszichofarmakológiai Egyesület, jelenlegi nevén Magyar Pszichofarmakológusok Társaságának elnöke. Elnöksége alatt a Társaság aktív szakmai közéleti tevékenységet fejtett ki, konferenciákat szervezett,
tudományos szaklapot jelentetett meg, melynek idén a 20. évfolyamát forgathatjuk. A gazdasági válság, a gyógyszeripart folyamatosan megszorító intézkedések és a szakemberek elvándorlása következtében
azonban az utóbbi időben mozgásterünk beszűkült, aktivitásunk lelassult, például a hosszú évekig sikerrel működő tihanyi neuropszichofarmakológiai kongresszusi sorozatunk megszakadt, szakla-
punkba – Neuropsychopharmacologia Hungarica – kevesebb beküldött kézirat és kevesebb hirdetői támogatás érkezett.

A társasági tisztújítás tehát nemcsak kényszerű személycserékről szól, hanem megújulási szándékról, lendületbe hozásról, a korábbi értékek továbbviteléről és új értékek teremtéséről, ezek átadásáról.

Elhatároztuk, hogy újraélesztjük és megpróbáljuk ismét évente megrendezni Tihanyban a Magyar Neuropszichofarmakológiai Kongresszust. Tervezünk még workshopokat, és a honlapon keresztül
megvalósuló pszichofarmakológiai konzultációs lehetőséget is.
Magamat, mint életkorban nem fiatal megválasztott elnököt, és Kovács Gábor újraválasztott alelnököt leszámítva valóban fiatal, aktív és dinamikus tisztségviselők fognak gondoskodni céljaink megvalósításáról Makkos Zoltán főtitkár és Péter László alelnök személyében. A Társaság az elnökségen kívül új 13 tagú vezetőséget választott és átalakította a Társaság lapjának – Neuropsychopharmacologia
Hungarica – szerkesztőségét is.

Prof Dr. Faludi Gábor

Abstract

In case of a major depressive episode it is crucial to establish whether this is a depressive
episode in the course of a bipolar I or bipolar II disorder or a “true” unipolar major depression
which is possible through screening for lifetime manic or hypomanic episodes and can be
facilitated by the use of the Hypomania Checklist (HCL-32). In cases where (hypo)mania
is present in the anamnesis, mood stabilising treatment is warranted even in cases where
depressive symptoms predominate the clinical course. However, the association between
hypomania in the history and efficacy of mood stabilising lamotrigine treatment has not been
previously investigated. In our present study we aimed to analyse clinical and psychosocial
characteristics of HCL-32 identified lifetime “upbeat” periods, and to establish if there is an
association between baseline-assessed HCL-32 3rd part total scores and remission and relapse
rates during 6-month lamotrigine treatment. Our results indicate that baseline HCL-32 group
3rd part scores showed a trend for a moderately strong correlation with remission rates by the
4th visit, and a strong significant correlation was observable by the 5th visit. Overall relapse
rate showed a significant strong correlation with baseline HCL-32 3rd part score. Therefore our
results indicate that there is an association between baseline-assessed lifetime hypomania
scores and higher remission and lower relapse rates during 6-month lamotrigine treatment
indicating the efficacy of lamotrigine among patients with hypomania during their illness
course.
Keywords: lamotrigine, HCL-32, hypomania, remission, relapse

Abstract

Depression is a common comorbid condition in patients with cancer, but the background
mechanisms underlying the relationship between depression and cancer are not well clarified.
Depression and cancer are prevalent public health problems in the Western world. In this
article, I review the recent knowledge regarding possible etiological mechanisms in particular
biological contexts. Inflammation and chronic stress play a role in the development of both
types of disease, which can explain high comorbidity. Depression in cancer patients increases
the time of hospitalization and mortality, lowers quality of life, decreases compliance, and
results in worse prognosis.
Keywords: depression, cancer, inflammation, chronic stress, mortality, comorbidity

Abstract

Hypocapnia and mental stress can trigger vicious circles in critically ill patients due to energy imbalance: a hypothesis presented through cardiogenic pulmonary oedema

ANDRAS SIKTER

Municipal Clinic of Szentendre, Internal Medicine, Szentendre, Hungary

The pathophysiologic significance of hypocapnia is strongly underestimated both in func- tional and organic diseases. Alterations of carbon dioxide levels immediately appear in the cytoplasm, causing abrupt pH changes. Compensatory mechanisms develop with latency, so intracellular alkalosis or acidosis can affect metabolism for hours/days. Hyperventilation alkalosis increases metabolic energy/O2 demand, while ATP production is often reduced due to developing hypophosphatemia. A healthy organism serves the increased energy demand conveniently, as a consequence, the excitability of the corticospinal and neuromuscular sys- tems grows. Functional diseases can occur due to increased membrane Ca2+ transients but tissues remain structurally unchanged. By contrast, a critically ill myocardium cannot satisfy the increased energy demand caused by acute hypocapnia. Vicious circles can occur, with cardiac forward and backward failure; pulmonary wedge pressure increases parallel with the lack of energy which can lead to pulmonary oedema and death. Hypocapnia can generate fatal vicious circles in several critical illnesses. Sympathicotonia and hypocapnia enhance arousal and make biological systems energetically unstable, thus vicious circles almost una- voidably occur. Somatic and psychic processes mutually influence each other, resulting in psychosomatic or somatopsychic disorders. The ability to provide energy supplies can be an important dividing line between organic and functional diseases. (Neuropsychopharmacol Hung 2018; 20(2): 65–74)

Emotion regulation and heart rate variability

Eszter Szemenyei , Natália Kocsel , Ágota Örkényi és Gyöngyi Kökönyei

Abstract

Heart rate variability (HRV) has been receiving increasing attention not just in medical but also
in psychological research. Several studies show that mental disorders are associated with lower
levels of HRV. Therefore, HRV has been considered as a transdiagnostic biomarker. The current
review spreads light on the possibility that in the connection of HRV and psychopathologies

the deficits of emotion regulation or disregulated emotional states can be important media-
tors. Accordingly, we review the results of the questionnaire-based and experimental studies

examining the connection of emotion regulation and resting and/or phasic HRV.
Keywords: heart rate variability, emotion regulation, tonic and phasic HRV, rumination, worry,
perseverative cognitions, mental health