2006. június, VIII. évfolyam 2. szám

Endogén nociceptin-szint vizsgálatok ischémiás stroke-ban: a nociceptinerg rendszer kapcsolata a szerotonerg rendszerrel

Tekes Kornélia, Hantos Mónika, Bátor György, Gyenge Melinda, Laufer Rudolf és Folyovich András

Absztrakt

A heptadekapeptid nociceptin (orphaninFQ) a NOP receptor endogén agonistája, melynek kitüntetett szerepe számos központi idegrendszeri hatása mellett a fájdalomérzés és a hangulati élet szabályozásában egyértelmûen igazolt. Elsõként vizsgálva 26 akut stroke és 6 transiens ischemiás attack (TIA) beteg plazma nociceptin szintjét, megállapítottuk, hogy a keringészavar helyétõl függetlenül a betegek szignifikánsan magasabb plazma nociceptin-szinttel jellemezhetõk. Miután a korábbi agyi keringészavarból felépült személyek plazma nociceptin-szintje vizsgálataink szerint nem különbözik a semmiféle agyi érbetegségben sem aktuálisan sem korábban nem szenvedõkétõl, az emelkedett plazma nociceptin-szintet az akut stroke, illetve TIA következményének tartjuk. A betegek plazma szerotonin-szintjében nem szignifikáns csökkentést találtunk a lacunaris területet érintõ stroke-betegek és a TIA-betegek csoportjában. A carotis területet és a lacunaris területet érintõ stroke esetén az 5-hidroxi-indolecetsav (a szerotonin metabolitja) plazmaszintjét szignifikánsan magasabbnak találtuk. Adataink megerõsíteni látszanak a szerotonerg rendszer zavarát akut stroke illetve TIA esetén.

KULCSSZAVAK: nociceptin, akut stroke, 5-HT, 5-HIAA

Absztrakt

Antipszichotikummal történõ kezelés során az egyik lehetséges mellékhatás a szérum prolaktinszint növekedése. Az emelkedett hormonszint mellett megnõ a galactorrhoea, a gynecomastia, az emlõfeszülés és egyéb sexuális diszfunkciók kialakulásának valószínûsége, amelyek rontják a beteg terápiával kapcsolatos együttmûködését, ezzel végsõ soron a betegség relapszusát is elõidézhetik. A lehetséges megoldások: 1) csökkenteni a gyógyszer dózisát és/vagy dopamin agonistát beállítani; 2) más szerre váltani. Jelen vizsgálatunk tárgya a quetiapinre történt gyógyszerváltás során szerzett tapasztalataink elemzése volt. Vizsgálatunkba 2005 elsõ félévében galactorrhoea és emlõfeszûlés/gynecomastia panaszokkal jelentkezõ öt betegünket vontuk be. A betegek bevonásukat megelõzõen már legalább két hónapja kaptak valamilyen atípusos antipszichotikumot. Betegségeik szkizofrénia illetve szkizoaffektív betegség voltak (BNO-10) Fizikális és labor vizsgálatok valamint koponya CT vizsgálat történt. A labor eredményeik minden esetben megemelkedett prolaktinszintet igazoltak. A quetiapinre történõ váltás során az emelkedett prolaktinszint normalizálódott, a panaszok megszûntek. Bromocriptin addíció esetén a panasz megszûnését nem követte a hormonszint szignifikáns csökkenése. A követés során a gyógyszerváltás után minden beteg egyensúlyban maradt. Eredményeink is igazolták, hogy endokrin mellékhatások esetén az antipszichotikum váltás (elsõsorban a quetiapin) hatékony megoldás. A quetiapinre történõ váltás után a betegek klinikai tünetei megszûntek, a prolaktinszintjük normalizálódott és betegségük is remisszióba kerûlt.

KULCSSZAVAK: antipszichotikumok, mellékhatás, hiperprolactinaemia, prolaktin, antipszichotikum váltás

Absztrakt

A Nemzetközi Fejfájás Társaság (International Headache Society, IHS) kritériumrendszere alapján a tenziós típusú fejfájást (TTH) a primer fejfájás csoportba soroljuk. Az önálló fejfájás megbetegedéseket a fejfájás jellegével és a kísérõ tünetekkel jellemezzük. Az önálló fejfájások közül legnagyobb prevalenciájú (38,3%) a TTH; nõkben nagyobb (46,9%), mint férfiakban (42,3%), és az elõfordulási gyakorisága a 30–39 éves korosztályban a legkiemelkedõbb. A TTH diagnózisa nem jelent egyet a depresszió diagnózisával. Komorbiditásként fordul elõ a depresszió. Epi zodikus TTH-ban a depresszió elõfordulása 32%, míg krónikus TTH-ban 40%. A krónikus TTHban szenvedõ betegek profilaktikus kezelése nem megoldott. Kettõs-vak, placebo-kontrollált tanulmány alapján a mirtazapin új lehetõséget jelent a krónikus TTH-ban szenvedõ betegek kezelésében, mivel a farmakon 34%-kal javította a betegek állapotát (fejfájás idõtartama és intenzitásának szorzatából képzett statisztikai paraméter: area under the headache curve), továbbá csökkentette a fejfájás számának, intenzitásának, idõtartamának nagyságát. A gyógyszer kedvezõ tulajdonságát a szerotonerg és noradrenerg effektus mellett az antinociceptív hatásával is magyarázzák, melyet feltételezhetõen a 3-opioid receptoron fejti ki.

KULCSSZAVAK: tenziós típusú fejfájás, mirtazapin, profilaktikus kezelés

Absztrakt

A farmakoterápia és pszichoterápia együttes alkalmazása tekinthetõ napjaink leghatékonyabb pszichiátriai kezelésmódjának. Az elõbbi fõként a monaminerg rendszerek kutatásaira épül, az utóbbi a stress kutatással kapcsolódik össze. A két terápiás eljárás neuronális mechanizmusai szoros, kétirányú kapcsolatban vannak egymással. A cikk ezeknek a rendszereknek az általános jellemzõit és kapcsolatait tárgyalja és rávilágít a farmakoterápia és pszichoterápia interakciójának lényegére.

Kulcsszavak: monoaminerg rendszerek, stress mechanizmus

A modern magyar biológiai pszichiátria kezdetei: az atropin kóma. Történeti áttekintés

Ungvári S. Gábor, Gazdag Gábor, Bitter István, Gerevich József

Absztrakt

A szerzõk véleménye szerint a modern magyar biológiai pszichiátria a hetvenes évek elején az atropin kóma (AK) kezelés biológiai hatásmechanizmusának vizsgálatával kezdõdött. Atropin kóma a non-konvulzív kómaterápiák egyike volt, amelynek során a belgyógyászatban alkalmazott atropin szulfát többszázszoros parenterális dózisaival idéztek elõ 6-10 órán át tartó kómás állapotot. Az AK az 1950-1975-ig terjedõ idõszakban nyert teret, fõképpen különbözõ pszichózisok és kényszeres betegségek terápiájában. Egy elõzõ közleményben a szerzõk vázolták az AK metodikáját, indikációit, fõbb mellékhatásait és e kezelésmód eltûnésének szûkebb szakmai és tágabb szociális okait. Ebben a cikkben fõképpen az AK-val elért terápiás eredményeket és az AK biológiai hatásmechanizmusát célzó kutatásokat foglalják össze. Bár majd három évtizeden keresztül betegek ezrei részesültek AK-ban az Egyesült Államokban és számos Közep-Kelet európai országban, köztük Magyarországon, ma már a pszichiátria történetével foglalkozó cikkek is alig emlékeznek meg a módszerrõl. Ez annál is inkább meglepõ, mivel az AK-val szerzett kezdeti tapasztalatok biztatóak voltak, és kezdetben a módszer biztonságosabbnak tûnt, mint a széles körben alkalmazott inzulin kóma.

KULCSSZAVAK: atropin kóma, hatékonyság, etiológia

Absztrakt

A forenzikus medicina és neuro-pszichiátria tipikus és nehéz kérdése: adott cselekmény vagy magatartás mennyire tudatos, az elkövetõ képes-e magatartása következményeit felmérni, ebben akadályozza-e kóros elmeállapot. Az ilyen kérdések elemzése elengedhetetlen a beszámítási képesség és büntethetõség mérlegeléséhez, és a vizsgálatok során addig nem ismert neurológiai, pszichiátriai betegségekre találhatunk rá. Halált okozó súlyos testi sértés elkövetésével alaposan gyanúsított férfi esetét ismertetjük. Az elkövetés idején valószínûleg kóros elmeállapotban volt, ezt az alkoholos befolyásoltság és csökkent indulati fékek mellett epilepsziás – iktális vagy interiktális – tudatzavar is okozhatta. Az alkoholos állapot a büntethetõséget nem korlátozza, míg az epilepsziás eredetû tudatzavar bizonyítása esetén az elkövetõ nem büntethetõ.

KULCSSZAVAK: pszichiátriai megfigyelés, EEG, MRI, epilepszia