2009. szeptember, XI. évfolyam 3. szám
Kognitív funkciók vizsgálata alkoholfüggő betegeknél
Mlinarics Réka1, Kelemen Oguz1, Sefcsik Tamás2, Németh Dezső2
Absztrakt
Kognitív funkciók vizsgálata alkoholfüggő betegeknél
1 BKMÖK, Pszichiátriai Osztály, Kecskemét
2 Szegedi Egyetem, Pszichológiai Intézet, Megismeréstudományi Csoport, Szeged
Az alkoholfüggõség klinikai képének hátterében jellegzetes kognitív információfeldolgozási folyamatok feltételezhetõk. Kutatásunkban ezek vizsgálatára a gyakorlatban és a klinikumban egyaránt hatékonyan alkalmazott neuropszichológiai teszteket használtuk. Avizsgálatban 20 legalább 6 hónapja absztinens, de a DSM-IV szerint diagnosztizált alkoholfüggõ beteg és 20 illesztett kontroll személy vett részt. A neuropszichológiai deficitek mérésére a komplex munkamemória terén a hallási mondatterjedelem tesztet és a fordított számterjedelem tesztet, a végrehajtó funkciók terén a Trail Making A, Trail Making B, betûfluencia, szemantikus fluencia tesztet, a verbális rövidtávú emlékezet mérésére a számterjedelem és a szólista visszamondás tesztet, figyelmi tesztként a Digit Symbol Substitution Tesztet alkalmaztuk. Általánosabb memória tesztként a Rivermead Viselkedéses Memória Tesztet használtuk. Eredmények. A hosszú absztinenciát tartani tudó alkoholbetegeknél a kognitív képességek károsodása megfigyelhetõ volt a végrehajtó-funkciót, a frontális és frontotemporális mûködést vizsgáló teszteknél (csökkent szemantikus fluencia, hallási mondatterjedelem értékek). A vizsgálatban érintettnek mutatkozott a kognitív feldolgozási sebesség, illetve a pszichomotoros gyorsaság terén is deficit volt észlelhetõ. Ugyanakkor a végrehajtó funkciókat és a szemantikus fluenciát mérõ tesztekben mért károsodás az absztinencia idõtartalmával fordítottan korrelált. Mindezek mellett az epizodikus, valamint a késleltetett memória funkciók, a Rivermead Viselkedéses Memória Teszt eredménye nem mutatott szignifikáns csökkenést, mely felvetheti a hosszútávú memória rekonszolidációs lehetõségét. A kognitív funkciók, ezen belül is a végrehajtó funkciók, a szemantikus fluencia értékek tekintetében javulás volt kimutatható, az absztinencia tartás hosszával arányosan. Ugyanakkor számos területen hosszútávú absztinencia mellett is észlelhetõ kognitív érintettség, amely vagy primer érintettségre utalhat, vagy az adott terület sokkal lassúbb regenerációjárt jelezheti.
Kulcsszavak: alkoholdependencia, alkohol, kognitív funkciók, memória, absztinencia
Miért halnak meg idő előtt a magyar férfiak?
Kopp Mária, Skrabski Árpád
Absztrakt
Miért halnak meg idő előtt a magyar férfiak?
Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest
MTA-SE Mentális Egészségtudományok Kutatócsoport, Budapest
A 40-69 éves férfiak halálozási arányai ma Magyarországon még mindig rendkívül magasak, 1960-ban 12,2, 2005-ben pedig 16,2 ezrelék volt: azaz 33%-kal emelkedett, miközben a 40-69 éves korú nõké 9,6 ezrelékrõl 7,8 ezrelékre csökkent. A 2002-ben 40-69 éves népesség jellemzõi alapján azt vizsgálja, hogy milyen társadalmi-
gazdasági, pszichoszociális és életmód tényezõk jelezték elõre az idõ elõtti halálozást 2006-ig. A férfiak közül 8.8%, a nõk közül 3.6% halt meg ezalatt az idõ alatt. A férfiak esetében a halálozás szignifikáns elõrejelzõje volt számos olyan tényezõ, ami a nõk esetében nem volt kimutatható kapcsolatban a korai halálozás valószínûségével. Ilyenek voltak az alacsony iskolázottság, alacsony szubjektív társadalmi helyzet, alacsony személyes és családi jövedelem, a munkával kapcsolatos tényezõk közül a biztos munka hiánya, csekély munkahelyi kontroll érzés, segéd és betanított munka, depresszió, az élet értelmetlenségének érzete, a házastárstól és a gyermektõl kapott társas támogatás hiánya. A nõk számára a legfontosabb veszélyeztetõ tényezõ a személyes kapcsolatokkal való elégedetlenség volt. A fenti krónikus stressz tényezõk és az idõ elõtti halálozás közötti közvetítõ tényezõ elsõsorban a depressziós tünetegyüttes volt.
KULCSSZAVAK: idõ elõtti halálozás, nemi különbségek, depresszió, krónikus stressz
Gyermekpszichiátria a felnőtt pszichiátriának: Hova lesznek a tipikusan gyermekkori kórképek felnőttkorban?
Balázs Judit, Gádoros Júlia, Prekop Csilla
Absztrakt
Gyermekpszichiátria a felnőtt pszichiátriának: Hova lesznek a tipikusan gyermekkori kórképek felnőttkorban?
Vadaskert Alapítvány, Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia, Budapest
Jelen tanulmányunk célja három kórkép az autizmus, a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar (ADHD) és a Tourette-szindróma rövid bemutatása. Nemzetközi adatok szerint az autizmus gyakorisága 2-5/10000 és a tünetek egy életen át fennmaradnak; az ADHD gyermek- és serdülõkorban 2,4-12,0%-ban fordul elõ és 30-50%-ban okoz problémát felnõttkorban is; míg a gyermekek és serdülõk 1-6,6%-nál fordul elõ tic zavar és ez az esetek 10%-ban marad meg felnõttkorra is. Hazai adatok szerint azonban a felnõtt pszichiátriai gyakorlatban viszonylag ritkán fordulnak elõ ezek a diagnózisok. Felnõtt esetek ismertetésén keresztül szeretnénk ezen kórképek tünettanát, kezelési lehetõségeit, életminõségre gyakorolt hatását bemutatni és így elõsegíteni, hogy ha autizmussal, ADHD-val, illetve Tourette-szindrómával élõ felnõttek szakemberhez kerülnek, felismerésre kerüljön, hogy a nehézség hátterében ezen kórképek állnak és adekvát terápiában részesüljenek.
KULCSSZAVAK: autizmus, figyelemhiányoshiperaktivitás zavar (ADHD), Tourette-szindróma
The role of carbon dioxide (and intracellular ph) in the pathomechanism of several mental disorders
Andras Sikter1, Gabor Faludi2, Zoltan Rihmer2
Absztrakt
The role of carbon dioxide (and intracellular ph) in the pathomechanism of several mental disorders
1 Municipal Clinic of Szentendre, Section of Internal Medicine, Hungary
2 Dept of Clinical and Theoretical Mental Health, Kutvolgyi Clinical Center, Semmelweis University, Budapest, Hungary
Are the diseases of civilization caused by learnt behaviour, not the stress itself?
The role of carbon dioxide (CO2) is underestimated in the pathomechanism of neuropsychiatric disorders, though it is an important link between psyche and corpus. The actual spiritual status also influences respiration (we start breathing rarely, frequently, irregularly, etc.) causing pH alteration in the organism; on the other hand the actual cytosolic pH of neurons is one of the main modifiers of Ca2+-conductance, hence breathing directly, quickly, and effectively influences the second messenger system through Ca2+-currents. (Decreasing pCO2 turns pH into alkalic direction, augments psychic arousal, while increasing pCO2 turns pH acidic, diminishes arousal.) One of the most important homeostatic function is to maintain or restore the permanence of H+-concentration, hence the alteration of CO2 level starts cascades of contraregulation. However it can be proved that there is no perfect compensation, therefore compensational mechanisms may generate psychosomatic disorders causing secondary alterations in the “milieu interieur”. Authors discuss the special physico-chemical features of CO2, the laws of interweaving alterations of pCO2 and catecholamine levels (their feedback mechanism), the role of acute and chronic hypocapnia in several hyperarousal disorders (delirium, panic disorder, hyperventilation syndrome, generalized anxiety disorder, bipolar disorder), the role of “locus minoris resistentiae” in the pathomechanism of psychosomatic disorders. It is supposed that the diseases of civilization are caused not by the stress itself but the lack of human instinctive reaction to it, and this would cause long-lasting CO2 alteration. Increased brain-pCO2, acidic cytosol pH and/or increased basal cytosolic Ca2+ level diminish inward Ca2+-current into cytosol, decrease arousal – they may cause dysthymia or depression. This state usually co-exists with ATP-deficiency and decreased cytosolic Mg2+ content. This energeticaland ion-constellation is also typical of ageingassociated and chronic organic disorders. It is the most important link between depression and organic disorders (e.g. coronary heart disease). The above-mentioned model is supported by the fact that H+ and/or Ca2+ metabolism is affected by several drugs (catecholemines, serotonin, lithium, triaecetyluridine, thyroxine) and sleep deprivation, they act for the logically right direction.
KEYWORDS: arousal, behaviour, bipolar disorder, carbon dioxide, delirium, depression, diseases of civilization,
generalized anxiety disorder, hyperventilation syndrome, locus minoris resistentiae, milieu interieur, panic disorder, stress
Absztrakt
Olanzapin: Egy szúrás jó időben? Egy második gengerációs antipszichotikum új, depó kiszerelésének hatásossági és biztonságossági jellemzői
Az olanzapin pamoát, az olanzapin hosszú hatású depó kiszerelése gyógyszerhatósági értékelés alatt áll a szkizofrénia gyógykezelésére. A szerzõ a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkat internetes kereséssel gyûjtötte össze a https://www.pubmed.gov, a https://www.pubmed.gov és a https://www.clinicaltrials.gov oldalakról, továbbá megvizsgálta a 2008 folyamán tartott tudományos konferenciák posztereit. Két kettõs-vak randomizált klinikai vizsgálatot végeztek olanzapin pamoáttal, és mind a szkizofrénia akut kezelésében, mind az antipszichotikus válasz fenntartásában kimutatták a hatásosságát. A biztonságosságról hosszú távú, nyílt vizsgálatok szolgáltatnak további információt. Az olanzapin pamoát általános tolerálhatósági jellemzõi hasonlítanak a per os kiszereléséhez. Emellett azonban a depó készítménynél fennáll a posztinjekciós delírium-szedációs szindróma2 kockázata, ami a perorális olanzapin túladagolására emlékeztet, az injekció beadások 0,07%-ánál fordul elõ, és a páciensek 3 órás megfigyelését teszi szükségessé a beadás után. Olyan vizsgálat, ami az olanzapin pamoátot a per os olanzapinon kívül más antipszichotikummal közvetlenül öszszehasonlította volna, ez ideig nem került közlésre.
KULCSSZAVAK: olanzapin, depó, hosszú hatású, pamoát
Hullámok nyelvén: a szerotonin és az alvási oszcillációk
Bódizs Róbert
Absztrakt
Hullámok nyelvén: a szerotonin és az alvási oszcillációk
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
MTA-BME Kognitív Tudományi Kutatócsoport, Budapest
A szerotonin és az alvás-ébrenlét állapotok szoros és komplex összefüggése rendkívüli elméleti és gyakorlati jelentõségű kérdéskör. A probléma ellentmondásossága és a rendelkezésre álló szakirodalmi adatok fényében sem kellõképpen tisztázott jellege azonban nehezíti az e témakörrel kapcsolatos ismeretek rendszerezését és hasznosítását. A szerotonin alvásszabályozásban játszott szerepének áttekintése során kiemelt figyelmet szentelünk az akut ébresztõ és a hosszabb távon érvényesülõ, cirkadián fázist módosító illetve az alvás homeosztatikus szabályozását moduláló funkciók elkülönült elemzésének. A receptortípusok szerinti differenciált hatások szempontjából az 5-HT1A/7 és 5-HT3 receptorok cirkadián ritmicitást illetve REM alvást szabályozó/moduláló, valamint az 5-HT2A receptoroknak az alvás homeosztázisában, az alvásintenzitásban, az ultradián alvásorganizációban és az alvás folyamatosságában játszott szerepei kerülnek a tanulmány elemzéseinek fókuszába. Ugyanakkor a szerotonin, a neurális plaszticitás és az alvási orsózás kölcsönös összefüggésére utaló adatok új megvilágításba helyezhetik a szerotoninerg rendszeren keresztül ható gyógyszerek hatásmechanizmusának és hatásainak neuropszichofarmakológiai jellemzését.
KULCSSZAVAK: 5-HT2A receptor, alvásstádiumok, lassú-hullámú alvás, biológiai órák, cirkadián ritmus, delta aktivitás