Háttér: Az areca dió (AN) és a dohány addiktív potenciálja jól dokumentált, de az AN-t tartalmazó dohánytermékekben (ANTP) ezek együttes neurobiológiai hatása kevéssé ismert. Kutatásunk háromlépcsős in silico megközelítést alkalmazott az AN és az ANTP addiktív tulajdonságaihoz kapcsolódó lehetséges célpontok és útvonalak vizsgálatára.

Anyagok és módszerek: Azonosítottuk az AN és a dohány bioaktív molekuláit, melyet a támadási célpontok predikciója és útvonal enrichment elemzés követett. Az azonosított biomolekulákat AN és ANTP csoportokba soroltuk.

Eredmények: Összesen 195 bioaktív molekulát azonosítottunk (38 az AN, 157 a dohány esetében). Az abszorpcióval, eloszlással, metabolizmussal és kiválasztással kapcsolatos folyamatok részleteit lekértük. Elemeztük a bejósolt bioaktivitást (gén/fehérje interakció valószínűsége ≥80%), és 13 közös célpontot tártunk fel az AN és a dohány között, 12-t kizárólag az AN, és 33-at kizárólag a dohány esetében. Az AN és az ANTP 21, illetve 27 útvonalat befolyásolt (FDR ≤ 0,05), de eltérő módon. Nevezetesen, a GABAerg és kolinerg szinapszisok, a nikotin-függőség, a kalcium-jelátvitel és a morfi um-függőségi útvonalak esetében eltérő feldúsulást tapasztaltunk az AN és az ANTP esetében.

Megbeszélés: Kutatásunk rávilágít az AN és a dohány különálló és szinergikus neurobiológiai hatásaira az ANTP-ben. A célgénekben és útvonalakban feltárt különbségek rávilágítanak arra, hogy az AN és ANTP termékek felhasználói számára testreszabott beavatkozásokra és leszokási stratégiákra van szükség. További kutatások szükségesek ezeknek az eredményeknek a validálására, a különböző függőségi tényezők közötti kölcsönhatások feltárására, valamint hatékony megelőzési és kezelési programok kidolgozására.

Kulcsszavak: Areca dió, dohány, rágás, viselkedéses addikció, neurobiológia

Célkitűzések: A klinikai obszesszív-kompulzív zavar prevalenciája 1-2% körül van a lakosság körében. Az olyan kérdőívek, mint az OCI-R, hasznos eszközök az OCD diagnosztizálásának folyamatában. A jelen kutatás célja az OCI-R magyar változatának kidolgozása, validitásának és reliabilitásának vizsgálata volt, valamint annak vizsgálata, hogy a kérdőív képes-e megfelelően differenciálni a klinikai és a szubklinikai szintű OCD között.

Módszerek: A szubklinikai mintán (N = 4301) megerősítő faktoranalízist végeztünk. Mindkét mintán megvizsgáltuk a reliabilitást, valamint Mann-Whitney tesztek segítségével összehasonlítottuk a két mintát.

Eredmények: A faktoranalízis megerősítette az eredeti, angol nyelvű kérdőívével azonos hatfaktoros struktúrát. A szubklinikai mintában a Neutralizáció kivételével minden alskála jó reliabilitással rendelkezett. A klinikai mintán (N = 26) végzett reliabilitás elemzés a Gyűjtögetés alskála kivételével jó Cronbach-alfa értékeket mutatott mindegyik alskála esetében. A két minta között három alskála esetében volt szignifikáns különbség: a klinikai minta átlagosan szignifikánsan magasabb pontszámot ért el a Neutralizáció, Mosakodás, és az Obszessziók alskálákon. A klinikai csoport szintén magasabb pontszámot ért el az Ellenőrzés, Gyűjtögetés és Rendszerezés alskálákon, azonban ezek a különbségek nem voltak szignifikánsak. Következtetések: Az eredményeink megerősítik, hogy az elkészült OCI-R magyar változata alkalmazható a diagnosztikai, klinikai munkában.

Kulcsszavak: obszesszív-kompulzív zavar, szubklinikai minta, tüneti súlyosság skála, OCI-R

Az öngyilkosság komoly közegészségügyi problémát jelent. Az öngyilkosságban meghaltak átlagosan 80%-a a tettét megelőző egy évben kapcsolatba kerül az egészségügyi alapellátással. Ez és más kutatási adatok is alátámasztják az öngyilkossági kockázat szűrésének fontosságát az alapellátásban, és az öngyilkossági kockázat szűrésének bevezetése számos ellátóhelyen már folyamatban is van. Míg az alapellátásban résztvevő praxisok ismerik az egyéb mentális egészségügyi problémák (pl. depresszió) szűrésének módját, sokak számára nehézséget jelent az öngyilkossági kockázat szűrése vagy nincsenek felkészülve rá. Az öngyilkossági kockázat szűrésére vonatkozó, bizonyítékokon alapuló útmutatás iránti növekvő igény kielégítésére klinikai útvonalat kínálunk felnőtt alapellátó praxisok számára (beleértve a háziorvosi, belgyógyászati, nőgyógyászati praxisokat). Az útvonalat olyan szakértők dolgozták ki, akik kutatási, klinikai szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek az öngyilkossági kockázatszűrés és az alapellátás területén. Részletes útmutatást nyújtunk továbbá, hogy segítsük az alapellátó praxisokat a klinikai útvonal gyakorlati alkalmazásában.

(Neuropsychopharmacol Hung 2024; 26(3): 153–169)

Kulcsszavak: alapellátás, öngyilkosság, szűrés, útvonal, felnőtt, munkafolyamatok

Háttér: Az Iráni Iszlám Köztársaság 1979 óta szankciók hatálya alatt áll. Ezeket a szankciókat 2005 és 2012 között tovább szigorították. Ez a tanulmány a szankciók utáni Iránból rendelkezésre álló adatokat használja fel, hogy áttekintse a gazdasági szankciók hatását az iráni polgárok mentális egészségére és életminőségére.

Módszer: Átfogó áttekintést végeztünk a szankciók iráni emberek egészségére gyakorolt hatását vizsgáló tanulmányok azonosítására. A keresést 2012-ben a PubMed/Medline, az Embase, a Web of Science, a Scopus, és a Tudományos Információs Adatbázis (iráni adatbázis) segítségével végeztük, olyan kulcsszavakkal, mint szankciók, következmények, mentális egészség, életminőség, civil mentális egészsége, és Irán. A szűrési folyamatot követően kizártuk a másodlagos tanulmányokat és a szerkesztői leveleket. Kizárólag eredeti tanulmányok – amelyek megfigyelés, interjúk, felmérések, kísérletek vagy irodalmi áttekintés útján gyűjtöttek adatokat – maradtak elemzéshez. E keresési stratégiák mellett a hivatkozások átvizsgálására is sor került, hogy további, a jelen tanulmány tárgyköréhez kapcsolódó cikkeket azonosítsunk. Ez az átfogó megközelítés lehetővé tette az Irán elleni szankciók az iráni polgári lakosság mentális egészségére és általános jólétére gyakorolt hatását vizsgáló releváns és szignifikáns cikkek azonosítását. A keresést követően azonosítottuk és eltávolítottuk a duplikált cikkeket. Ezt követően az adatokat kivontuk és összegeztük, a tanulmányok jellemzőire és a szankciók polgári lakosság mentális egészségére és életminőségére gyakorolt megfigyelt hatásaira összpontosítva.

Eredmény: Az előzetes keresés során azonosított 165 cikkből tíz cikk felelt meg a bevonási kritériumoknak. Ezek a kiválasztott cikkek rávilágítottak a szankciók egészséggel kapcsolatos különböző területekre gyakorolt kifejezett hatásaira.

Következtetés: Irán 2012 óta fokozott szankcióknak van kitéve. Bizonyítékok utalnak arra, hogy a nyugati nemzetek által bevezetett gazdasági szankciók negatív és káros hatást gyakoroltak az irániak egészségére.

Kulcsszavak: iráni szankciók, szankciók utáni adatok, mentális egészség Iránban, szankciók következményei, gazdasági szankciók hatásai, nyugati nemzetek szankciói

Az endometriózis egy számos pszichés kihatással járó nőgyógyászati kórkép, mely a reproduktív korban lévő nők 5-10%-át érinti. Tekintettel a magas prevalenciára és a szerteágazó szomatikus tünetekre, pszichológiai kutatások szempontjából is egyre kiemeltebb területté vált az elmúlt években. Ennek köszönhetően lett bizonyított a betegség életminőségre, hangulati és szorongásos tünetekre gyakorolt negatív hatása. Így jelen összefoglalóban célunk az volt, hogy rendszerezzük az említett konstruktumokra ható pszichológiai intervenciókat, különös tekintettel azok tudományos igényességére, illetve hatékonyságára. A tanulmányba randomizált kontrollált vizsgálatok, szisztematikus összefoglalók és meta-analízisek kerültek beválogatásra. Hétféle intervenciós típust vontunk be, melyek között a pszichoedukáció, kognitív viselkedésterápia, mindfulness-alapú módszerek, progresszív izomrelaxáció, jóga, fizikai aktivitás és komplex programok egyaránt szerepeltek. Az életminőség, hangulat és szorongás tekintetében a kognitív viselkedésterápia és a progresszív izomrelaxáció hatékonysága kiemelkedőnek bizonyult, azonban a többi intervenció tekintetében is születtek biztató eredmények. Mindemellett egyre nagyobb igény kezd megfogalmazódni az elme-test intervenciók iránt, melyeknek az endometriózis elsődleges kezelésében is érdemes lenne helyet kapnia az orvosi kezelések kiegészítéseként. A későbbiekben kutatási szempontból szükség lenne további jól kontrollált, magas tudományos igényű vizsgálatokra, gyakorlati oldalról pedig fontosnak tartjuk az eddigi kutatási eredmények széleskörű implementálását az endometriózis pszichológiai ellátásába.

(Neuropsychopharmacol Hung 2024; 26(3): 182–188)

Kulcsszavak: endometriózis, pszichológiai intervenciók, életminőség, hangulat, szorongás, pszichoedukáció, kognitív viselkedésterápia, mindfulness, progresszív izomrelaxáció, jóga, fizikai aktivitás, MY-ENDO