2019. szeptember, XXI. évfolyam, 3. szám

SZERKESZTŐSÉGI LEVÉL

Antipszichotikumok, terápiahűség és receptkiváltás
Makkor Zoltán

Absztrakt

Az antipszichotikum farmakoterápia egyik fontos kérdése, hogy milyen betegcsoportba tartozó páci-
enseinknek javasolunk és írunk fel ilyen hatású gyógyszert. A másik fontos tényező, hogy az általunk
javasolt kezeléssel mennyire együttműködő, illetve adherens a betegünk.

Absztrakt

Az atípusos antipszichotikumok új családját jelentik a dopamin D₂ receptor parciális agonisták. A csoportot alkotó három antipszichotikum közül unikális tulajdonságai révén több szempontból is különválik az Európában most bevezetésre került kariprazin, amely a magyar gyógyszeripar legújabb eredeti gyógyszermolekulája. A kariprazin egy dopamin D₃ receptort preferáló D₃/D₂ parciális agonista, amely 2017-ben szkizofrénia indikációban kapott centralizált forgalomba hozatali engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől, beleértve a szkizofrénia predomináns negatív tüneteit is. A kariprazin hatékonyságát számos fázis 3 vizsgálat igazolta nem csak szkizofrénia indikációban, hanem az I. típusú bipoláris betegséghez társuló mániás, vagy kevert epizódok akut kezelésében, valamint bipoláris depreszszióban is. Pillanatnyilag fázis 3 vizsgálatok folynak a major depresszió adjuváns kezelésének igazolására.

Absztrakt

Psychotherapy endows a sense of control in patients gripped with emotional conflicts which allow them to handle their reflexes and regain composure through conscious and behavioral alterations. These transformational changes can be brought about by improving their listening skills, observational capacities, creating awareness, making them more attentive and intervening. Conventional psychotherapy calls for one-to-one sessions during treatment. Considering the increased access to information technology in our normal living, the thought of human interaction being replaced by IT tools came to existence. Specialized tools and techniques are employed through the course of therapy which not only alters but also accentuates their cognitive and effective understanding. The idea of amalgamating these two broad ambits – the complexities of psychology and dynamism of artificial intelligence has gained momentum in recent times. The previous reluctance of a few psychologists regarding inculcating expert systems into routine practice due to maybe employment-related insecurities or being swapped by a computer led to underutilization of the latent competence of using IT. Primarily, human behavior itself cannot be copied in totality by technology, and AI has a great deal to cover in this regards, but researchers are doing their best to deliver on these premises. Apart from this patient resistance to this encroachment of technology should also be looked at critically for gaining mass acceptance. This review focuses on how machine intelligence through computer-implemented psychotherapeutic tools can enhance self-awareness.

Absztrakt

Jelen dolgozatban összefoglaltuk öngyilkosság-kutatással elkötelezett munkacsoportunk 40 éves munkásságának (1979–2019) érdemi részét tematikus felosztásban: kultúrtörténet, regionális különbségek, ökológiai vizsgálatok, egyéb szociológiai kutatások/statisztikai elemzések, továbbá klinikai és követéses vizsgálatok. Több kutatási témát elsőként publikáltunk a hazai szakirodalomban, pár esetben világirodalmi szinten is. Számtalan ízben javasoltuk egy
komplex hazai öngyilkosság-prevenciós program megírását és permanens foganatosítását.

Apai GYES-depresszió? Esettanulmány

Hajnáczky Lilla, Lazáry Judit

Absztrakt
Az apai peripartum depresszió (perinatal depression in father; PND-F) mint kutatási terület néhány éve került csak előtérbe, hiszen korábban a vizsgálatok a szülés és a csecsemőgondozás körüli pszichés problémák esetén csak az anyára korlátozódtak. Az apa mentális állapotának szerepét a gyermek pszichoszociális fejlődésében azonban egyre szélesebb körű vizsgálatok igazolták, illetve az apaszerep is jelentősen változott a társadalmi és kulturális szokásokkal együtt. Esetismertetésünkben egy GYES-depresszióban szenvedő férfipáciensünket mutatjuk be. Az eset kapcsán arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a depresszióra hajlamot hordozó egyének fokozott kockázattal bírnak relapszus kialakulására bármely megterhelő élethelyzet esetén, ami akár apai GYES-depresszió formájában is előfordulhat. Tanulságos, hogy a többségi társadalom által örömteli, boldog időszakként megélt periódus a depresszióra hajlamos egyének számára megterhelő élethelyzet lehet, amely depressziót provokálhat. Ennek megértése és elfogadása társadalmi szinten még várat magára, pedig a szaksegítség időben történő elérése a veszélyeztetett populáció számára ezen is múlik, és jelentősége igen hangsúlyos a családi stabilitás és a gyermek pszichoszociális fejlődése szempontjából.

Folyóirat-referátumok

Molnár Melinda, Ali Dorina