Áttekintő közleményünk célja a klinikusok és kutatók fi gyelmének felhívása az antidepresszívumok
antivirális hatására. A CoV-2 infekció és a COVID-19 terápiájának és megelőzésének
nehézségei rámutatnak a specifi kus antivirális szerek hiányára, így előtérbe került az újrapozícionált
gyógyszerek alkalmazása. Sok regisztrált, régóta használatban lévő gyógyszer, így az
antidepresszívumok vírusellenes szerként történő alkalmazhatóságát is vizsgálták. A preklinikai
vizsgálatok alátámasztották az antidepresszívumok, elsősorban a fl uoxetin és a fl uvoxamin
antivirális hatását. Ezek a gyógyszerek képesek gátolni a vírus sejtbe jutását, akadályozni az
intracelluláris utakat és blokkolni a vírus replikációját, a vizsgálatok többsége szerint a humán
terápiás adagnak megfelelő in vitro dózisok mellett is. Kevés in vivo vizsgálat foglalkozott
eddig az antidepresszívumok antivirális hatásával. Ugyanakkor csak kevés in vivo vizsgálat
foglalkozott eddig az antidepresszívumok antivirális hatásával, ám francia klinikusoknak a
pandémia során tett megfi gyelései, az antidepresszívummal is kezelt betegek morbiditási és
mortalitási adatai epidemiológai vizsgálatokban, az SSRI alkalmazása és az intubáció valamint
a halálozás csökkenésének összefüggése megerősítette a preklinikai vizsgálatok eredményeit.
Az antidepresszívumok nem regisztráltak fertőző megbetegedésekben, azonban speciális
helyzetekben, mint amilyen a komorbiditás és a poszt-COVID szindróma, előnyös hatásaik
kihasználhatók.

(Neuropsychopharmacol Hung 2021; 23(2): 240–248)

Kulcsszavak: antidepresszívumok, vírusellenes, COVID

Az eredeti angol szöveget a szerző Thomas A. Ban engedélyével Dr. Pogány László fordította magyarra.
Az eredeti szöveg forrása: https://inhn.org/fi leadmin/archives/Neuropsychopharmacol_Lang.pdf

Az „elmezavarok” történetének a XIX. század közepétől napjainkig tartó időszakát foglaltuk
össze, mely a „pszichózis” diagnosztikai fogalmának az addig mindent magába foglaló „neurózis”
fogalomról való leválasztásával, és a később feltételes refl exnek nevezett „pszichés
refl exek” leírásával kezdődött. A XIX. század végén és a XX. század elején kialakult a pszichiátria
nyelvezete, lefektették a pszichopatológia és a pszichiátriai nozológia alapjait. Ez a nyelv „elfelejtődött”
az 1980-as évek végére, majd újjászületett a strukturális pszichopatológia és olyan, a
pszichés állapot megítélésére alkalmas eszközök kifejlesztése révén, mint a Diagnostic Criteria
of Research (DCR) és a Composite Diagnostic Evaluations (CODE). A nozológiai homotipizálás
segítségével választhatók ki az eredményes neuropszichofarmakológiai vizsgálatokhoz szükséges,
farmakológiai szempontból homogénnek tekinthető populációba tartozó pszichiátriai
páciensek. Emellett felmerült az a lehetőség, hogy a strukturális pszichopatológia segítségével
a mentális zavarok és a feltételes refl exek egyes változói közötti összefüggések azonosíthatóak
lehetnek. A történeti áttekintést azzal a felvetéssel zárjuk, hogy a tudományos fejlődés aktuális
szakaszában elérkezett az ideje annak, hogy az eddig használt „pszichiátria” elnevezés helyett
megfelelőbb lenne a „neuronológiát” használnunk.

(Neuropsychopharmacol Hung 2021; 23(2): 249-265)

Kulcsszavak: pszichiátria, neuronológia, neurózis, pszichózis, nozológia, klasszifi káció, Leonhard

Mind világszerte, mind hazánkban a COVID-19 járvány megjelenéséhez kapcsolódóan
telemedicinális, telepszichiátriai iránymutatások és jogi szabályozások léptek életbe, melyek
úgy az aktuális helyzetre, mind a jövőre is irányulnak. Mivel a járvány során társas távolságtartásra
és izolációra van szükség, így a pszichiátriai ellátás során is gyors szükség jelentkezett a
telepszichiátriai megoldások alkalmazására. Ez elsősorban a pszichiátriai páciensek otthonából
történő telefonos illetőleg videotelefonos viziteit jelentette. Mostanra úgy tűnik, elhúzódó
járvány-hullámokkal állunk szemben, mely a karantén-állapot elhúzódását is jelentheti, így
még inkább szükség van és lesz változtatásokra az orvosi/pszichiátriai betegellátásban, tehát
várhatóan még nagyobb teret nyer a telepszichiátria. A hosszú évekkel ezelőtt (elsősorban az
Amerikai Egyesül Államokban) megjelent telepszichiátriai megoldások gyakorlati alkalmazásának
rapid fejlődésével és bevezetésével lehet számolni. Az Amerikai Egyesül Államokban
például a közeli jövőre nézve 47%-osnak jósolják a telepszichiátriai vizitek gyakoriságát, az
Amerikai Pszichiátriai Társaság pedig folyamatosan új és újabb irányelveket tesz közzé a
telepszichiátria COVID-19 járvány kapcsán való teendőit illetően. Hazánkban is megjelent
az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Pszichiátria és Pszichoterápia Tagozat ajánlása a
COVID-19 ellátásrenddel kapcsolatban. Ez utóbbi szerint ajánlásra került a telepszichiátria és
az e-recept alkalmazása is, melyet a Gyermekpszichiátria és Additológia Tagozat által kiadott
eljárásrend is tartalmaz.

(Neuropsychopharmacol Hung 2021; 23(2): 266-271)

Kulcsszavak: COVID-19, telepszichiátria, telemedicina, szabályozás

A D3 receptor a dopamin D2-szerű receptorai közé tartozik a D2 és D4 receptorokkal együtt.
E receptorok előfordulása az agyban anatómilailag korlátozott, és elsősorban azokban
az agyi régiókban és pályában expresszálódnak, melyek az antipszichotikumok és a
Parkinson-kór kezelésében alkalmazott gyógyszerek hatásait közvetítik. A cariprazin, az
első prominens D3 affi nitással és aktivitással rendelkező D2/D3 parciális agonista kifejlesztése
mérföldkő volt, mely egyben jelentős új ismereteket is nyújtott a D3 receptorok
neurokémiai és fi ziológiai funkcióját illetően. A preklinikai és klinikai vizsgálatok alátámasztották
a cariprazin hatékonyságát a szkizofrénia és a bipoláris zavar kezelésében.
A cariprazin lett az első olyan antipszichotikum, melyet a bipoláris I zavar mániás, kevert
és depressziós epizódjainak kezelésére egyaránt jóváhagytak. A D3 receptorokon kifejtett
antagonista hatás szerepet játszhat a levodopa-indukálta diszkinézia és pszichózis
enyhítésében levodopa/karbidopa kezelésben részesülő Parkinson-kóros páciensek
esetében. Így a D3 receptorok vonzó célpontot jelentenek számos különböző pszichiátriai
és neurológiai betegség jövőbeni kezelésében.

(Neuropsychopharmacol Hung 2021; 23(2): 272–280)

Kulcsszavak: antioszichotikum, bipoláris zavar, cariprazin, dopamine D3 receptor,
Parkinson-kór, szkizofrénia

Az intranazális esketamin alkalmazása terápiarezisztens
depressziós és szuicid gondolatokkal
rendelkező depressziós betegek körében:
meta-analízis
Rapid Onset of Intranasal Esketamine in Patients
with Treatment Resistant Depression and Major
Depression with Suicide Ideation: A Meta-Analysis;
Sheng-Min Wang, Nak-Young Kim, Hae-Ran Na,
Hyun Kook Lim, Young Sup Woo, Chi-Un Pae,
Won-Myong Bahk; Clin Psychopharmacol Neurosci,
2021 May 31; 19(2): 341-354